A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja
Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja A rablás lehetséges ideje és a temető belső időrendje miatt fontos adat, hogy némely sírban erős és drasztikus vágás is megfigyelhető volt a csontokon, azaz a test a rablás idején még nem porladt el teljesen. Ez azért fontos, mert ha abból indulunk ki, hogy a sírok közötti átdobá- lást is alkalmazták a rablók, akkor abból az is következik, hogy a sírok egy része vagy mindegyike egy adott időpontban nyitva volt, azaz a rablásukra egyszerre került sor. Ebben az esetben a csonkolt, vágott halottak temethették el legutoljára, akiknél még nem teljesedett be a test szétesése, és ezért a rablóknak vágniuk kellett a csontozatot.30 így ezek a sírok lehettek a temető utolsóként megásott sírjai. A fentiek alapján úgy véljük, hogy a rablásokra a temetés után minimum 10, maximum 60 évvel kerülhetett csak sor. Az időintervallum pontosabb meghatározásánál fontos szempontnak kell még lennie annak is, hogy a rablást végzőkben még a sírhantok eltűnése és a test elporladása után is léteznie kellett egy élénk tudásnak az itteniek gazdagságáról, mely alapján megkezdték tevékenységüket. Ha ezt az élő tudást elfogadjuk, akkor ebből az is következik, hogy a rablást nem idegenek, hanem avar közösségi tudattal rendelkező személyek végezték, akik között valószínűleg szájról szájra, generációról generációra terjedhetett ennek a gazdag csoportnak a híre. A késő avar koron belül meglehetősen általános a sírrablás, mint szokás, és szinte minden temető érintve van valamilyen mértékében. A kettőshatári II. temető 100%-os raboltsága azonban minden Kárpát-medencei párhuzamot felülmúl, tudomásunk szerint nincs ehhez hasonló késő avar temető. A feltárás során egyetlen kirabolt sír esetében sem tapasztaltuk azt, hogy a sír betöltése ne lett volna homogén, esetleg rétegesen töltődött volna be. Ugyancsak nem találtunk olyan élőlény nyomokat, amelyek arra utalnak, hogy a sír gödrét a rablás után nyitva hagyták volna, és a beleesett állatok nem tudtak volna onnan 30 Természetesen egyéb, anatómiai okok is felmerülhetnek itt. kijönni. Ezek egyértelműen arra utalnak, hogy a rablók azonnal visszatemették a sírokat. Ez nem tekinthető általános gyakorlatnak, inkább jellemző, hogy a már felhagyott temetők esetében nyitva hagyják a sírgödröt (Költő et al 1992, 285; Somhegyi 1995). Véleményünk szerint a rablás idején még élhettek e kis közösség tagjai, akik elől titkolni kellett a rablást. Vagy már nem éltek, de a sírrablók kis közössége számára ez elfogadhatatlan tett volt, ezért kellett minden nyomot eltüntetni a kifosztás után. Igen magas volt a rabolt sírok aránya a Komárom-Hajógyári temetőben (80,25%), és az érintetlen sírok között jórészt gyermeksírok voltak. A rablóaknákat itt is pontosan a sírra ásták rá, melyből a még meglévő sírjelölésre lehetett biztosan következtetni. Fontos különbség, hogy Komáromban a rablás elsősorban a derékra irányult, és csak nagyon ritkán találkozunk olyan esetekkel, amikor a teljes sír tartalmát átforgatták volna (Trugly 1987, 278; uő 1993, 217; uő 1994, 119-120). Végére érve az 1. és II. temetőben észlelhető markáns különbségek rövid ismertetésének, még egy fontos adatot szükséges értékelni a két közösség éles elválásának magyarázatára, ez pedig a taxonómia (11. kép 3-4). Míg ugyanis az I. temetőben az egyének döntő többsége europid volt, és csak elenyésző számban fordult elő mongolid jellegű vagy mongolid vonásokkal is rendelkező europid egyén, addig a II. temetőben ez éppen fordítva van, és a vázak közül csak 2 olyan volt, amely mongolid jellegű, de europid, az összes többi pedig mongolid volt. Ezen adatok alapján kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy az 1. temető közösségét egy europid, a II. temetőét pedig egy mongolid népesség alkotta,31 ami részben magyarázatot adhat a két temetőben megfigyelt eltérő temetkezési szokásokra is. Nagyon érdekes ugyanakkor, hogy az I. temető moid ezt így kell használni, azt antropo31 Korábbi közlényeinkben utaltunk már arra, hogy a Kettőshatár úti I. temetőt a Kiskundorozsma-Daruhalmi temetőt használó közösség nyitotta meg (Szalontai 2012a, 157]. Mindkét temető meghatározható vázai europid jelleget mutatnak. 173
