A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Tóth Anikó: Kiskundorozsma-Nagyszék (M5. Nr. 34. 26/72] szarmata település álatcsont leletei (Előzetes értékelés]
Tóth Anikó Kiskundorozsma-Nagyszék (M5. Nr. 34. 26/72) szarmata település állatcsont leletei Kiskundorozsma-Nagyszék M5 Nr. 34. 26/72 A háziállatok maradványainak kronológiai megoszlása a Kr. u. 1-5. századig Kr. u. 1-3. század Kr. u. 3. század Kr. u. 3-4. század Kr. u. 4-5.század 1. ábra: A szarmata háziállat maradványok kronológiai megoszlása a Kr. u. 1-5. században Kiskundorozsma-Nagyszék M5 Nr. 34. 26/72 A vadállatok maradványainak kronológiai megoszlása a Kr. u. 1-5. századig 2. ábra: A szarmata vadon élő állatok maradványainak kronológiai megoszlása a Kr. u. 1-5. században érinthetett - Aquincum-Szeged, Lugio-Szeged- Apulum -, amit a jelentős számú római import áru is alátámaszt (Vörös 1993, Szalontai- Tóth 2000). A vizsgált állatmaradványok a településen élők táplálkozási igényének kielégítését szolgálhatták. Mivel az egyedeknek jelentősebb mennyiségű húst nem tartalmazó testrégió maradványai is előkerültek, feltételezhető, hogy az állatokat a település feltárt részén ölhették le. A csontanyag anatómiai megoszlása alapján a törzs és a húsos végtag régió csontjainak túlsúlya jellemző, ami újfent elsődleges táplálék célú felhasználásra utal (4. táblázat). A leletek jelentős része „konyhahulladék” gödrökből származott, egyéb objektum típusok (lakóépületek, kemence és kemence: előtérgödör, füstölő, árok, cölöplyuk) szerinti eloszlása állatok tartására és táplálék célú fel- használására utal. Az antropogén és környezeti hatások nyomait viselő leletek szarvasmarha és 135