A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Régészet - Kovács László: A Móra Ferenc Múzeum néhány régi, honfoglalás kori leletanyagáról: Oroszlámos, Horgos, Majdán, Rábé (Csóka)
800 méterre fekvő temetőből kellett volna származniuk, amelynek létére egyéb bizonyítékkal nem rendelkezünk. Az Oroszlámos-vasútállomás lelőhelyen 1879/80-at követően 1909-ig bizonytalan számú sírt semmisítettek meg. Több temetkezés látott napvilágot 1879/80-ban, 1898ban 59 , 1900-ban és 1906-ban, egy vagy több 1907-ben és 1909-ben, legalább 5 1901ben, s legalább 16 1903-ban. Természetesen ez semmitmondó összegzés, valóságosabb ha a 10. sz. valamelyik évtizedétől a 11. sz. végéig használatban volt, nagy köznépi temetővel számolunk, amelynek akár többszáz sírja is elpusztulhatott. A földet egyenesen a vagonokba termelő, teljesítménybérben dolgozó kubikusok nem tudtak a leletekre ügyelni, ezt jelzi — amint az alábbiakból kitűnik — a férfiakra jellemző viselet, fegyverzet, a Salamont megelőző magyar királyok érméi hiánya, továbbá a rendszerint sorozatban mellékletül adott díszek (pl. csüngős veretek, rombusz alakú veretek, csizmaveretek, rozettás lószerszámveretek stb.) kis mennyisége, a páros tárgyak töredékes volt (pl. a gömbsorcsüngős függők, kengyelek stb.),valamint a szegényebb 10. és a 11. századi temetkezésekre jellemző, egyszerű, de nehezen észrevehető karikaékszerek alacsony száma. 60 Az oroszlámos-vasútállomási lelőhelyen alkalmanként előkerült régiségek — az 13/1903. sírok leleteit leszámítva — szórvány leletnek tekinthetők. Néhány más vagy bizonytalan korú tárgytól eltekintve 61 a teljes leletanyag a 10-11. századból származtatható. Ennek első csoportját azok a tárgytípusok alkotják, amelyek inkább a honfoglaláskorból valók, jóllehet még a következő század elején is előfordulnak: kerek ingnyakdíszveretek (6-7, 32-41), csüngős ingnyakdíszveretek (1, 21, 42-48) 62 , rombusz alakú 59 Ekkor legalább 4 sír előkerülése valószínűsíthető. A rozettás lószerszámveret és a levél alakú csüngő, valamint a rombusz alakú ingnyakdísz-veret nem lehetett együtt, egy sírban a csüngős ingnyakdísz-verettél: SZŐKE 1962, 24, 26, ritka kivétel: Tiszaeszlár (SzSzB)Vörösmarty u. 3. sír: CSALLÁNY 1970, 267-268, 34.t.:l-18. Ezenfelül az "ásatási anyagban" 3 kengyel maradt meg. 60 Ugyanakkor lehetséges, hogy egy-egy gazdagabb sír tárgyai jobban magukra vonták a figyelmet, s így elképzelhető, hogy hasonló összeállítási technikája miatt egyazon női sír melléklete volt a díszes karperecpár és gyűrű (91-91, 100). 61 Vö. a 2.3. és a 2.11. szakasz vége! Megemlítendő, hogy GIRIC 1962, 12-13. véleményével szemben, korai avari korra utaló leletek nem kerültek elő. 62 A közkedveltnek számítható, mélyített közepű kerek ingnyakdísz-vereteken (6-7) - vö. Rábé-Anka sziget 1. sír: 4a. alább! - kívül, a többi csüngőtlen vagy csüngős példány egyedi kivitelűnek tűnik. A virágmintás példányok mindkét típusa (32-41, 42-47) feltehetőleg egyetlen készlet tartozéka, hasonló Marosgombás (Gímbas, jud. Alba)-2. sírból ismeretes: BÁLINT 1991, 131: 41.t.27. Párhuzam nélküli egy másik csüngős veret (1) négyszegletes felső tagja, áttört alsó részének viszont van megfelelője: Szentes (Cs)-környéke: BÁLINT 1991, 252: 63.t.a.20; vö. UO, 133: 42.t.9-14. Amennyire szokványos egy további csüngős veret (48) kerek felső része (BÁLINT 1991, 124-128: 36-39.L, 133: 42.t. 14-15), annyira ritka az egyszerű levél alakú csüngőrésze: Hódegyháza (Jazovo, opSt. Coka)-Proletarska u., 5. sír: STANOJEV 1898, 46-49. Az utolsó példány (21), ha egyáltalán csüngős veret felső tagja, akkor egyedülálló alakú és díszítésű, s csak közvetett megfelelői vannak: Nagykamarás (Bé)-Bánkút, Szabadkígyós (Bé)-Pálligeti tábla 1. sír: BÁLINT 1991, 131: 41.U4-15; Szeged (Cs)-Algyő 42. sír: KÜRTI 1978-79, 33: 5.á.2. A csüngős véretekről: BÁLINT 1991, 123-132; DEMO 1983; a mélyített közepű, kerek ingnyakdísz-veretek viseletéről: KÜRTI-SZEGFŰ 1983, 258-259. közötti 37. grafikai melléklet: b; a csüngős ingnyakdísz-veretek viseletéről: uo. 266-267. közötti 39. grafikai melléklet. 51
