A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma

meglephet, hogy hányféleképpen nyilatkozik meg a természet az embernek. Nemcsak minden egyéniség látja másként, de másként látja minden kor is a természetet és mert nem egyformán látja, nem is egyformán adja vissza. "

39 Látás-elméletének alapja is azonban pszichológiai. Az antik és a modern kor művészi hatásának különbségét, a fiziológiai szempontú megközelítésekkel szemben, lélektani természetűnek vélte. "Mert, míg az antik kor egyszerűbben, világosabban, harmónikusabban látott, ma a képzettársulások egész tömege fűződik a látott valósághoz és a világ milyenségét reánk nézve megváltoztatja."

40 Majd: "a művészi látás mai bonyolultságának legfőbb oka: a képzettársulások bonyolultsága. A képzetek, gondolatok, emlékek rendkívüli mennyisége kapcsolódik látási érzetünkkel; lelkünk már születésünknél összetettebb a fejkeveredés, az átöröklés ezer szálával; életünk a kultúra által ezerszer annyi benyomásnak van kitéve, a látott, olvasott, tanult eszmék számtalan különböző oldalról világítják meg a dolgokat, idegeink érzékenyebbek, érzelmeink komplikáltabbak, gondolataink ellentétesebbek ennyiféle hatás alatt." "A legkülönbözőbb korok, irányok, stílusok eszméit, formáit megtanuljuk látni, érteni, élvezni - és az is megváltoztatja látásunkat."

41 E fölfogása, amelyet számos konkrét művészeti példával igazol s ír le, már - homogenizáló jellege ellenére - mindenképpen érdekes. Figyelemre méltó, hogy a látás különbözőségében fölismerte a kultúra szerepét s későbbi, e probléma más oldalait és összefüggéseit tárgyaló írásai miatt is sajnálható, hogy ezt a szálat nem vitte tovább; az ember alkotta mű társadalombaágyazottsága nem igazán foglalkoztatta. De így is izgalmas, s későbbi írásait is részben antipcipálja, amit tanulmánya végén, mintegy konklúzióként mond: "Renan azt mondta, hogy a szobrászat ki fog veszni a művészetek közül, mihelyt az emberek nem járnak többé félmeztelenül. Amire Guyon megjegyzi, hogy a szobrászat akkor eszméket fog kifejezni, amiről a görög művészet nem is álmodott. Kérdés, hogy haladás-e ez a szobrászatban? de annyi bizonyos, hogy azoknak, akik a görög művészetet tartják az elért legtökéletesebbnek, le kell mondaniuk arról, hogy azt a fokot valaha újra elérhessük. Nem volt és nem lesz többé a művészet soha olyan, mert az emberiség soha többé úgy nem fog látni."

42 Némileg más megközelítést képvisel az Arany eposz-elméletéről szóló diszszertáció.

43 Ez részben egy elmélet-rekonstruáló, hermeneutikus jellegű értekezés; bevallott célja az, hogy az Arany János leveleiben, tanulmányaiban széjjelszórt elméletforgácsokat egységes egészként rekonstruálja és értelmezze. Megközelítése másik rétege azonban túllép ezen, s mintegy az akkori modern "néplélektan" fényében mérlegeli a költő teoretikus megjegyzéseit. Értelmezési igényeinek egy újabb területre való kiterjesztése ez, újabb kísérlet. Érdekessége, hogy a német (Wundt!), francia és amerikai szakirodalom eredményeivel való összevetéséből Arany teoretikus újdonságának az un. eposzi hitel elvét látja, s így a hagyomány kérdését hangsúlyozza. A disszertáció önértéke jórészt részleteiben van, s abban, hogy rámutatott, Arany mint esztétikai értekező, mint az esztétikum-problémáit végiggondoló tudatos irodalmár is fontos. Eredményeinél azonban pályája egésze szempontjából fontosabbak tévedései. Mindenekelőtt az az általa is megerősített balhiedelem, hogy Arany epikusként elsőrendű, míg lírája kevéssé érdekes. Ez ugyanis - ma éppen fordítva látjuk! - hagyományhoz kötöttségére, tradicionalizmusára, ne féljünk a szótól, konzervatív előítéleteire utal. 39 Ritoók Emma 1904. 111. 40 Ritoók Emma 1904. 114. 4

i Ritoók Emma 1904. 114-115. 4

2 Ritoók Emma 1904. 120. 43 Ritoók Emma 1906. 252