A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége

nagygyűlésén hozták nyilvánosságra. Az elnökségben helyet foglaltak Nagyatádi Szabó és Mayer János is, a Kisgazdapárt vezetői.

25 A Károlyi-párt és a Kisgazdapárt közeledését akadályozták a Földmívespárttal való egyesülés során a pártba került reakciósok. Ezek nem örültek Nagyatádi, Berinkeykormányban vállalt szerepének, és ellenezték a párt Károlyiékhoz való közeledését. Nagyatádi és környezete azonban nem hallgatott rájuk! Sőt egyre jobban elhatárolták magukat ezektől a politikusoktól, akiket egyre gyakrabban értek támadások, amelyekben ellenforradalmi törekvésekkel vádolták meg őket, ami effektív tény volt. Ezt az elszakadási folyamatot segítette az, hogy február 7-én a rendőrség házkutatást tartott őrgróf Pallavicini Györgynél, aki a Kisgazdapártba befurakodott földmívespárti reakciósok egyik vezetője volt.

26 Ezt követően a Kisgazdapárt baloldala támadásba lendült a volt földmívespárti reakciósok ellen: sajtójukban megkérdezték a párt vezetőségét, hogy mit szándékozik e miatt tenni. Szerintük ez "a súlyos eset alkalmas arra, hogy nemcsak az ország földmívelő népe, hanem a többi politikai pártok is bizalmatlanná váljanak pártunk iránt". Tisztázni kell tehát a helyzetet a Földmívespárttal.

27 A Károlyi-párt vezetői is ezt kívánták Nagyatádiéktól! A február 16-át követő tárgyalásokon - amelyeken a két párt szorosab együttműködésének a feltételeiről volt szó - megállapodtak, hogy "ezt megelőzően azonban a Kisgazdapártnak bizonyos tisztulási folyamaton kell átmennie, ami meg is fog történni és a párt ki fogja magából rekeszteni azokat a reakciós elemeket, akik a Földmívespárt beolvasztásával kerültek bele."

28 Ennek végrehajtására február 23-a után került sor. Ezen a napon ugyanis megkezdődött "a földművelő nép földhöz juttatásáról szóló 1919. évi XVIII. néptörvény" végrehajtása. Mint ismeretes az ünnepélyes kezdést a Heves megyei Kápolnán tartották, ahol gróf Károlyi Mihály köztársasági elnök saját földjének kiosztását kezdte meg. Az már kevésbé ismert, hogy ezzel együtt az országban mintegy 180 birtokrendező bizottság /gazdatisztekből, ügyvédekből, agrármérnökökből állították össze/ kezdte meg a földek és a földigénylők összeírását és a földek kiosztását. Ezzel a megvalósulás útjára lépett a Kisgazdapárt legfontosabb követelése: a nagybirtokrendszer szétzúzása és a magyar parasztság földhöz juttatása. Ez volt az a döntő momentum, ami a Kisgazdapárt vezetőségét a földmívespárti reakciósok pártból való kizárására késztette. Ez utóbbira február 24-én került sor. Nagyatádi felszólította Pallavicinit és több konzervatív társát, hogy lépjenek ki a pártból

29 így Károlyiék és a Kisgazdapárt együttműködésének megkötése február 24-én lehetővé vált. A két párt megbízottjai közös értekezleten mondták ki a "legszorosabb együttműködést és szövetséget". Ennek megszervezésére és végrehajtásának lebonyolítására közös intézőbizottságot választottak, amelynek a Károlyi-párt részéről tagjai lettek: Hock János, Búza Barna, Jánossy Zoltán, Juhász Nagy Sándor, Nagy Vince és Vass János. A Kisgazda- és Földmívespárt részéről az intézőbizottságba a következőket delegálták: Nagyatádi Szabó István, Mayer János, Szemző Ernő, Tankovits János, Dómján Gyula és Herczeg Sándor. Az intézőbizottság tagjai a két párt között létrejött megállapodást újból pontosították. Ebben rögzítették a két párt együttműködésének politikai irányát. E határozatban kimondták, hogy "mivel a két párt programjában az alapelvek teljesen összhangzók, ezért a programok egysége alapján a legszorosabb politikai szövetségbe lépnek és együttműködésüket közös 25 Magyarország, 1919. 11.18. 1-2. 26 Szántó-Vető, 1919. II. 16.2. 27 Az Újság, 1919. II.23.2. 28 Magyarország, 1919. II.8-9. 7. és 9. 29 Népszava, 1919. II.25.4. 225