A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége

kormánynak ezt a három szóba tömörített programját az antant is kedvezőbben fogadja. Ezzel kapcsolatban az volt a véleményük: "Be kell ismerni nyíltan... és férfiasan, hogy levert ország vagyunk," és az "új irányzattal, a kormányzatnak mai demokratikus alapjain a legpéldásabb renddel és önfegyelemmel" kell igazolnunk, megértünk arra, hogy az antant "velünk nem mint legyőzött néppel bánjon el, hanem mint olyannal, amely évszázados bilincseket tört össze egyik napról a másikra és éppen ezért államalkotó erejénél fogva Közép-Európában egyedül alkalmas arra, hogy az antant politikai és gazdasági érdekeinek szolgálatába szegődjék. " Az volt a véleményük, hogy csak a rend és a fegyelem helyreállításával lehet munkára kényszeríteni azokat is, "akik rendi vagy egyéb kiváltságok alapján eddig mások verejtékes munkájának gyümölcséből, munka nélkül éltek. "

20 A Kisgazdapárt vezetőinek meggyőződése volt, hogy a kormány programjának megvalósításához, de a cseh, román és szerb csapatok további előnyomulásának feltartóztatására is meg kell szervezni "egy tekintélyes nemzeti hadsereget, amely ne egyes politikai pártok (az MSZDP-re utaltak - SJ) szolgálatában legyen, hanem mint az ország pénzén fenntartott haderő, az országot szolgálja." Addig is a rend, a személy- és vagyonbiztonság helyreállítása érdekében javasolták, hogy a kormány "minden jegyzői és körjegyzői székhelyen állítson fel 12-20 tagból álló csendőr őrsöt. ...Ezek kapjanak még 50-100 db tartalékfegyvert megfelelő munícióval", mert a "józan magyar nép igen szívesen támogatja a csendőrséget a rend-, a vagyon- és közbiztonság" fenntartásában. Hangsúlyozták, hogy az őszi betakarítás elmaradása miatt igen sok nagybirtokon még mindig kint van a mezőn a kukorica, a burgonya és a répatermés. A nagybirtokok jelentős területei bevetetlenek, mert a földbirtokosok nem tudják mi lesz tavasszal a földjükkel, de az agrárproletariátus is bizonytalansággal és aggodalommal tekint a jövőbe a megélhetése szempontjából. Ezért azt tanácsolták a kormánynak, hogy a "lehető legsürgősebben jelöljék ki azokat a vidékeket, ahol már most meg kell kezdeni a földkiosztás munkáját", hogy a parasztság a tavasszal már a saját földjén dolgozhasson. Ahol a kormány nem tudja a földreformot tavasszal végrehajtani és a népnek földre van szüksége, ott a "népet egyelőre mérsékelt évi bér mellett kell földhöz juttatni. Ezt maga a nép is ki bírja maga között osztani az illető birtok kezelőtisztjeinek és a községi elöljáróknak közreműködése mellett." Ezen intézkedések ellenére is parlagon maradó nagybirtokok területeit pedig "feles vagy harmados, vagy ha kell ingyenhasználatú művelés alá adja az illető községi elöljáróság." E követeléseket a Kisgazdapárt sajtója azzal indokolta, hogy a "nép megélhetéséről van szó, tehát ha a nagybirtokosok nem akarnak a néppel érintkezni és a termelés lehetőségének útjait megkeresni, akkor a kormány kötelessége erről gondoskodni, mert a gyomor nagy hatalom, még nagyobb szentség, mint a tulajdon szentsége."

21 A Kisgazdapárt e javaslatai lényegében szintén egybeestek a kormányban levő kispolgári pártok - mindenekelőtt a Károlyi-párt - elképzeléseivel. Sőt egy ideig úgy látszott, hogy a szociáldemokrata miniszterekkel is teljes az egyetértés e kérdésekben. Jellemző példa erre, hogy a hadseregszervezés kérdésében tett javaslatukat a szociáldemokrata sajtó nem minősítette ellenforradalminak. Nagyatádi és környezete pedig teljesen egyetértett a szociáldemokrata Böhm Vilmos hadügyminiszternek azzal az elképzelésével, hogy "olyan hadsereget kell szervezni, mely a belső rend fölött teljes erővel őrködni tud", és azt remélték, hogy a kormánynak ez a törekvése sikerrel fog járni. 20 A Kisgazda, 1919. 1.26.3. 21 A Kisgazda, 1919. П.9.1. 223