A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége

A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége SIPOS JÓZSEF (Budapest, Magyar Szocialista Párt) A polgári demokratikus forradalom polgári pártjainak története még jórészt feltáratlan. Ezt bizonyítja az is, hogy a szakirodalom alig tud valamit az Országos Kisgazda- és Földmívespárt és az Országos Függetlenségi (Károlyi) Párt 1919 tavaszán létrehozott együttműködéséről.

1 így fordulhat elő, hogy a szintézisek, egyetemi-főiskolai jegyzetek említést sem tesznek erről.

2 A két párt egymáshoz való közeledésének és együttműködésének részletes vizsgálata pedig fontos politikatörténeti adalékokat szolgáltat a paraszttársadalom demokratikus erői és a radikális polgári demokráciát kívánó polgárikispolgári társadalmi csoportok egymásratalálásának bonyolult politikai folyamatára. E fontos problémakör feltárásához kíván hozzájárulni az alábbi tanulmány.

3 Közismert, hogy a Berinkey-kormány megalakítása után az annak fő erejét alkotó Függetlenségi és 48-as Párton belüli ellentétek kiéleződtek. Ennek egyik legfontosabb eleme a volt, hogy a gróf Károlyi Mihály által vezetett radikális kispolgári-demokráciát akaró kisebbség és a Lovászy Márton által vezetett mérsékelt polgári demokráciát kívánó többség között nem volt meg a "kellő egyetértés a radikális politikára, s különösen a szociáldemokrata párttal való együttműködésre."

4 Ezek az ellentétek 1919 január 25-én a párt kettészakadásához vezettek. A Károlyi körül tömörülő kisebbség kilépett a pártból és a kormányon levő miniszterekkel, államtitkárokkal együtt 1919. január 26-án megalakították az Országos Függetlenségi (Károlyi) Pártot. E párt a kispolgári-demokrata erők együttműködése miatt szükségesnek tartotta az Országos Radikális Párttal és a Kisgazdapárttal való szorosabb kapcsolattartást. Ezzel kívánták biztosítani a kormány stabilitását! Ennek érdekében javasolták, hogy mindhárom párt vezetősége egyenlő számú taggal képviseltesse magát egy közös intézőbizottságban, amely a kormányzás irányelveit megállapítaná és esetről-esetre megfogalmazná a legközelebbi teendőket.

5 A tárgyalásokon a Kisgazdapártot Nagyatádi Szabó István, NoVák János és Szemző Ernő képviselték. A három párt közötti szoros kapcsolatok kiépítése tehát megkezdődött. Az értekezlet után Nagyatádi kijelentette, hogy a "Kisgazdapártnak kölcsönös és szoros kontaktusban kell állnia minden más párttal", de ezekkel egyesülni nem akarnak, hogy a "párt jellege megmaradjon. "

6 1 Hajdú Tibor 1968. 280.; Mérei Gyula 1969. 129., 132.; Király István 1973. 192-194. 2 Ránki György 1976. 173-189.; Balogh... 1985. 84-89. 3 A probléma előzményeit vizsgálja: Sipos József 1989. 307-320. 4 Magyarország, 1919. II.2.2. 5 Magyarország, 1919. 1.29.2. 6 Magyarország, 1919. 1.28.2. 219