A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Történelem - Fári Irén: A Reizner család. Száz év egy iparofamília történetéből
András még ugyanabban az évben kérte a szegedi polgárok közé a fölvételt, amit a következő évben meg is kapott 48 . Bár formális jogi különbségek voltak a polgárjoggal rendelkező és nem rendelkező lakosok között, a polgárok pl. mentesek voltak a vámoktól, bort mérhettek, városi hivatalt viselhettek stb., de a gyakorlatban ezek a kiváltságok inkább terhet jelentettek (taksa a befogadásért, polgári díszruha és szolgálat). Míg az előző században a mesterjog előfeltétele volt az ingatlan és polgárjog szerzés, a XIX. század elejétől a céh polgárjog nélkül is soraiba vette az iparost, ezek a mesterek azonban utóbb megszerezték a polgárjogot is. Ehhez szigorú anyagi, származási, erkölcsi stb. követelményeknek kellett megfelelni. így nem véletlen, hogy a polgárjoggal rendelkezők között a legnagyobb számban és arányban a mesterembereket találjuk 49 . Reizner András 1844-ben vette feleségül a 20 éves Nagy Annát. Házasságukból kilenc gyermek született, másodikként 1847-ben János, a későbbi főjegyző, majd történetíró 50 Reizner András nevével sűrűn találkozunk a céhkönyvekben. Legkevesebb két legénnyel és inasokkal dolgozott, de volt év, hogy 8-9 legénynek adott munkát. 1854-56 között céhmesteri posztot töltött be. 1850-től három éven keresztül városi megrendelésre is dolgozott a műhelye. A beterjesztett számlák főként javításokat tartalmaznak. A város negyedévente fizette ki az elvégzett munkát. Az egyik részletes lista a következő munkákról ad hírt: "a Városi paraszt kocsikon és hintákon tett kijavításokért pgői 17 Ft 47 kr a kebelbéli Térparancsnoksághoz készített eszközökért pgői 1 Ft 12 kr a városi vizes kocsikon tett javítások fejében .pgői 25 Ft 24 kr" 51 A több rendbeli számlán szerepel még: "az utak csinálásához készített 50 darab (ládás) talyicskáértpengői 80 Ftok" 52 , "a. a'paraszt és meszes kocsikon, úgy szeméthordó talyigákon tett munkáért peng 28Ft8kr b. a vizes kocsikon és vizipuskákon tett munkáiért pengői 14 Ft 8 kr c. csákány és kapa nyelekért 3 Ft 14 kr. " 53 Az ötvenes évek végén zavarok mutatkoztak a céhéletben, a bognárok 1857 és 1862 között nem tartottak gyűlést, nem vezettek jegyzőkönyvet. Ezután a három évi elmaradt taksát egy összeg befizetésével letudták, folyamatosnak vették a mesterek tagsági viszonyát. Reizner Andrástól a tehetősebbek által fizetendő díjat, 1 Ft 60 kr-t kérték. Reizner kijelentette, hogy a céhéletből magát ki nem vonja 54 , de mint a tanácsi iratokból kiderül, ekkor már tulajdonképpen nem a mesterségéből élt. 48 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1843/4281, 1844/32. 49 Eperjessy Géza 1988. 121. 50 Szeged Belváros Róm.kat. plébánia, Eskettek könyve IV., Kereszteltek könyve XL, XII., XIII., Meghaltak könyve VI., VII. I 51 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1850/2998. 52 и.о. 1850/7210 53 и.о. 1850/4891 54 MFM Céhiratok 302. 209
