A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Fári Irén: A Reizner család. Száz év egy iparofamília történetéből

árokrendszerhez. Ez az Eugénius árok, vagy népi nevén mélysánc a XIX. század elejére funkcióját veszítve kezdett elenyészni, de a melléje épült házak tovább őrizték vonalát. Az árkon egy helyen, a Pétervári kapun (a mai Kárász és Kölcsey utca kereszteződése táján) lehetett átmenni a Fő (Széchenyi) tér felé. A reformkori fejlődés nagy változásokat követelt. Az ősi Palánkból (a mai Széchenyi tér, Kelemen utca, Zrinyi utca, Tisza Lajos krt. és a Tisza által határolt és azáltal bezárt részt jelentette) a gazdasági súlypont áttevődött a nagy piachelyek tájékára. A városháza és a vár között működő piac (Széchenyi tér) és a Búzapiac (Dugonics tér) összekötése magyarázza a Kárász és a Feketesas utca fontosságát

32

. A városi tanács már 1831-ben indítványozta a Feketesas utca kinyitását a Búza térre rövidebb és egyenesebb átjárást biztosítva a Pétervári és Budai utak között. Ennek a tervnek a Kerle és Groschán-féle házak között fekvő Reizner-ház állta útját

33

. Az ügy évekig húzódott, Reizner János életében nem tudtak megegyezni a vételár kérdésében. 1838 után özvegy édesanyjától Antal vette meg a házat, ugyanakkor a mellette levő Groschán házat is

34

. Ez a két ház szerepel Antal nevén az 1839-40. évi adóösszeírásban. Újabb tárgyalások eredményeképpen Antal 2.500 Ft-ért eladta a szülői házat a városnak, az 1841-ben lebontatta, anyagait árverésre bocsájtotta

35

. Ugyanezekben az években nyilvánvalóan a városrendezési tervnek megfelelően sor került a Feketesas utca kiegyenesítésére. Antal és a szomszédos házak tulajdonosai telekkiegészítés címén különböző nagyságú területeket vásároltak a várostól az utcában

36

. Antalról az utolsó adat 1843-ból való. Hosszas betegeskedése miatt ekkor készítette el végrendeletét. Sajnos nem részletezte ingó és ingatlan vagyonát, mindent mint közös szerzeményt a feleségére hagyott

37

. János (1814-1863) A középső fiúról, Jánosról keveset tudunk. О is apja műhelyében tanulta a mesterséget. A Szegedi Rajztanoda naplójában az 1828 és az 1829-30-as évből származó névsorban találjuk a nevét. A bognárlegények társaságába 1831-ben vették föl

38

. A tanulólevél kiállításától a mesterjog megszerzéséig eltelt időből legkevesebb három évet vándorlással kellett tölteni, ezt a céhügyi rendelet írta elő. A vándorlás alól csak kivételes esetben adtak fölmentést. A céhek azt sem látták szívesen, hogy a három éve szabadult legény mesterjogért folyamodik. Szakmánként, céhenként változó hosszúságú időt kellett még a legénynek mintegy bizonyításul dolgoznia. Az ossz legény idő így pl. a pesti céheknél átlag 10-15 évet tett ki

39

. Esetünkben nyolc év múlva került sor a remeklésre, meglehetősen botrányos körülmények között. Mert bár Reizner János remekmunkáját elfogadták "a czéhbeli taksát több felszólítások és megintések után is le nem fizetvén" - írja a jegyzőkönyv, addig nem ismerik el mesternek és eltiltják az 32 Bálint Sándor 1962. 150-151. 33 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1831/1754. 34 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1838/2913, Törvényszéki ir. 1939/ 545, 918. 35 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1841/40. 36 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1842/2160, 1844/230'2. Reizner Antal 41 n. öl földet vásárolt a várostól 65 ft. 36 kr-ért. 37 CsmL Törvényszéki ir. 1843/3480. 38 MFM Céhiratok 305. 39 Dóka Klára 1979. 97. 207