A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Fári Irén: A Reizner család. Száz év egy iparofamília történetéből

házasodjék, polgárjogot szerezzen

14

. 34 évesen 1809-ben kötött házasságot Veinhold Ambrus kőműves 28 éves Terézia nevű lányával. E frigyből kilenc gyermek született, közülük öt leány pár napos, pár hónapos korában elhalt

15

. Az ilyen mértékű csecsemőés gyermekhalandóság a múlt század egészére jellemző. A megszületett gyermekek több mint 60 %-a nem érte meg a 15 éves életkort

16

. Mindhárom fiú, Antal, János, András apjuk mesterségét követték: bognárok lettek. Ház vásárlására 1810-ben nyílt alkalma. Apósa akarta eladni saját házát 2.000 Ftért. Felesége révén elsőbbségi jogukkal élve övék lett a Feketesas utcai ház

17

. Erről a házról a reformkori városfejlődés kapcsán a későbbiekben még lesz szó. Az 1810-1 l-es conscriptióban kétszer szerepel a neve. Mint házzal biró egyén és mint más házában lakó zsellér. Ez utóbbi helyen található bejegyzés szerint a háztartásában egy munkás személyt, két szolgálót és egy apróbb fehérszemélyt találtak az összeírok. A vagyont részletező rovatokat: (malom, pálinkakazán, ló, ökör, juh,, stb) kihúzták, tehát csak mesterségéből élt

18

. Azt már egy tanácsi iratból tudjuk, hogy még így is mint vagyontalan zsellér, jövedelme után 8 Ft 45 кг királyi és 14 Ft 52 kr városi adót róttak ki rá. Természetesen érzékelve a téves kétszeres adókivetést, ez utóbbi jogcímen kirótt adó fizetését elengedték

19

. Az 1828-as országos felmérésből

20 pontos képet kapunk a család jó anyagi helyzetéről. Reizner Jánost mestersége után az öt fokozatú adóskálán a 4. osztályba sorolták, egy segéddel dolgozott. Az iparosok között nagy volt a vagyoni differenciálódás. Az adózók több mint 80 %-a a legalsó adóosztályba tartozott és csak 7 %-a került a 4. osztályba

21

. Figyelemreméltó, hogy mesterségén kívül más jövedelemforrással nem rendelkezett, a házhoz tartozó 120 négyszögöles belső telken kívül. A harmadik generáció: Antal, János, András Antal (1812-184[?J ) A fiúk közül a legidősebb, Antal 1812-ben született. Az inaséveket apja műhelyében töltötte és mint minden szakmát tanuló ifjú a gyakorlatban sajátította el a mesterséget. Az intézményes oktatás mindössze bizonyos szakmákban - ezek közé tartozott a kerékgyártó is - a kötelezően előírt rajziskola elvégzésére korlátozódott. A vasár- és ünnepnapokon szervezett tanfolyamot legalább egy évig kellett látogatni, e nélkül tilos volt az inast felszabadítani

22

. A Szegedi Rajztanoda egyetlen fennmaradt naplója őrzi mind14 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1811/248. 407. 15 Szeged Belváros Róm.kat. plébánia. Eskettek Könyve IV. köt. Kereszteltek Könyve VIII. Meghaltak Könyve III. köt. 16 Farkas József (szerk.) 1985. 163. 17 Az irat a kor szokásának megfelelően nem nevezi meg az utcát, csak a szomszédos telkek tulajdonosait. (Groschán Tamás és Burghardt Pál) A ház körülbelüli helyét későbbi iratból tudjuk. Ld: 28. jegyzet. CsmL Tanácsi ir. jkv. 1810/1867. !» CsmL Feudális összeírások. 1810., 1811. 19 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1811/1898. 20 CsmL 1828-as összeírás VII. köt. 2

i Farkas József (szerk.) 1985. 373. 22 A céhes időszak ipari tanuló oktatására ld. Marosvári Attila megjelent munkáját jelen kötetben. 205