A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Fári Irén: A Reizner család. Száz év egy iparofamília történetéből

A Reizner család Száz év egy iparos família történetéből FÁRI IRÉN (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Egy család egymást követő nemzedékének életútját nyomonkövetni érdekes, vonzó feladat, különösen az, ha ismert családról, vagy személyről van szó. Annál is inkább mert mint alább látni fogjuk - az egyedi, esetleges élettörténeteket mindig a konkrét helyi történelmi, társadalmi adottságok függvényében kell vizsgálni. Jelen esetben a neves szegedi historikus Reizner János familiáját vizsgáljuk, az őt megelőző három nemzedék életét próbáljuk áttekinteni. Időhatárként a Szegedre település és az édesapa halálának időpontja szolgál, vagyis a XVIII. század második felétől a XIX. század második feléig, kb. száz év. Három generáció élte a céhes iparrend aprólékosan szabályozott életét, mindannyian bognármesterek voltak. A letelepülő ős: Reizner András A család a XVIII. század végén települt Szegedre a Sopron megyei Rusztról

1

. Reizner András

2 neve az 1769-70-es népességösszeírásban tűnik föl először mint más házában lakó személy. Foglalkozásán kívül - rotarius (bognár) - más adatot nem jegyeztek föl róla. Az 1773-74-es összeíráskor már saját házzal birt, a családban egy felnőtt férfi, egy nő, egy lánygyermek és egy szolga volt, mindannyian katolikusok. Az 1776-77-es felvételkor két fiúgyermekkel szaporodott a család

3

. Az 1776-os év azért is fontos, mert Reizner Andrást (a történetíró dédapját) ekkor vették föl a szegedi polgárok közé

4

, és az ugyanebben az évben készült várostérképen megtaláljuk a pontos lakóhelyüket is a Palánk 580. számú telken

5

. (A későbbi Szent Háromság u. 875. sz.) A Reizner név németes hangzása sejteti a család valamikori bajor származását. Nem véletlen, hogy házuk a belvárosban, a palánkkal körülvett városrész közvetlen szomszédságában volt. A XVIII. század végére az újonnan jött letelepülni szándékozó 1 Reizner János 1900.

1. 368. 2 A család tagjai, abban a korban nem szokatlanul, eltérő módon írták neveiket (Reiszner, Rajzner, Reisner, Reizner). Dolgozatunkban a történetíró Reizner János által használt névalakot írjuk. 3 Csongrád Megyei Levéltár (CsmL) Feudális összeírások IV.A.1010. 4 CsmL Tanácsi iratok jkv. IV.A. 1003.A. 1776/98. 5 A térképet közli Csongor Győző 1970. 220. 203