A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett alapfokú iparostanonc-oktatás kialakulásának első szakasza Magyarországon (1778–1849)

magukra. Az általuk vezetett, Mária Terézia által 1763-ban alapított, s sajnos csak rövid ideig működő szempci collegium oeconomicumban igen magas szintű szakképzés folyt. Az intézmény hallgatói többek között aritmetikát, közgazdaságtant és geometriát (ezen belül mechanikát, trigonometriát, geodéziát stb.) tanultak, továbbá rajzoktatásban részesültek. Hasonló iskola működött Tallóson, Tatán és Vácon is.

10 Ezekben az iskolákban természetesen nem inasoktatás, hanem elsősorban mérnökképzés folyt, de tudjuk, hogy a rend kimondottan iparostanoncok számára is szervezett tanfolyamokat. A piaristák iskolái mellett az 1770-es évek első felétől az országban több helyütt tettek lépéseket ilyen jellegű képzést nyújtó iskolák szervezése érdekében. Szeged város tanácsa például már 1774-ben elrendelte: "a mesteremberek ünnep- és vasárnapokon a negyedik rajzbeli nemzeti iskolába legalább egy órai tanításra elküldjék"

11

, de van nyoma annak, hogy ilyen oktatás Budán, Pozsonyban, Győrött, Pécsett és más városokban is folyt az 1770-es években.

12 Az első államilag fölállított, s "pedagógiai irányelvek szerint" működő rajziskola, a Schola Graphidis 1778-ban nyílt meg Budán. Az iskola első tanítójának, Walter Ignác "itteni tanító és akadémiai rajzolónak" 1778. április 18-án kelt kinevezési okiratából értesülhetünk nemcsak az iskolai céljairól, a létrehozás körülményeiről, hanem a tanító feladatairól is: "... Ő szerit Felsége az egész magyar királyság és kapcsolt részeinek kiváló javára és hasznára valónak tartja a mesterségek és külömb' fajú mivességek honbéli helyesb' rendezését és naprul napra való tökéletesbítését az állandó nevelési rend' [ti. a Ratio Educationis] alapján, amely szerént az elemi Iskolákhoz az ugy nevezett rajz' Iskolák is bevezetendők, különössen az mester emberek és kézmívesek számára, elhatározá, hogy a budai elemi fő Tanodának is, minthogy ez a város a szomszédos Pesth városával együtt mintegy az ország szivében fekszik, a mester emberek és kézmivesek által az egész Magyarország területéről mindenünnen könnyen megközelíthető, a közjó javára felállitandja a rajz' Iskolát, [...] Ezen rendkívüli tan'tárgy számára naponta 2 óra jelöltetik ki, nyáron 7-9-ig, télen pediglen este 6-8-ig, amely megszabott iskola időt a legpontosabban kell néki a rajzoktatásra fordíttatni. Az is az ő feladata leend, hogy az Iskola látogatóit időnként saját műhelyükben fel keresse, ott munkálataikat bírálat tárgyává tegye, és hogy nékik mindennemű hasznos utasításokat adjon. Az ő gondjára és felügyelete alá helyeztetik a Pesth-en fel állítandó rajz Iskola is." 13 A budai rajziskola alapítólevele nemcsak azért jelentős, mert az állam által Magyarországon elsőként létrehozott szakoktatást nyújtó intézmény megszületését dokumentálja, hanem azért is, mert az elemi iskolákhoz kapcsolódó "ugy nevezett rajz'iskolák" létrehívásával hosszú távra kijelölte a szakképzés irányát és meghatározta az oktatás színtereit: részben az elemi műveltséget adó nemzeti (elemi) iskolákat, részben pedig - nem kötelező jelleggel - a szakismeretek elsajátítása szempontjából hasznos rajziskolákat. Az elkövetkező években számos városban, így 1778-ban Nagyváradon, 1779-ben Győrött és Sopronban, 1780-ban Vácott, 1781-ben pedig Kassán és Kolozsvárott nyílt ilyen, a mestereknél folyó tanoncképzést kiegészítő rajziskola.

14 10 Zelovich Kornél 1922. 28-34. A piarista építészeti rajzoktatásról lásd: Mojzer Miklós 1957. 103-118. 11 Szterényi József 1897. 17., A szegedi rajziskola működéséről lásd: Bábitzky Ede 1967. 348-350. 12 Szterényi József 1897. 18. 13 A dokumentumot közli: Rajzoktatás. 1941. 7. 58-59. 14 Szterényi József 1897. 20-21., Pálos Ede 1907/b. 503-509., Bíró Béla 1943. 391-397. 179