A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Néprajz - Szakál Aurél: Emberfejes dudafejek a Magyar Alföld déli részén
alföldi kosfej formájú dudafejek használata a XIX. század második felére és a XX. század első felére tehető. Az emberfejes dudák a kosfejes dudákkal párhuzamosan terjedtek el a Dél-Alföldön. Női fejes dudafejek és férfifejes dudafejek is voltak. 107 Szegeden Csonka Bukusza Tanács Ignácnak kisasszonyfejű dudája is volt. 108 Hangszerét Mariska dudának mondták. 109 Valószínűleg Bukusza Ignác kecskefejes és női fejes dudáját láthatjuk Kovács János 1901-ben megjelent könyvében, mivel ugyaninnen ismerjük Bukusza Ignác fényképét kecskedudájával. 110 A szegedi Juhász József menyecskefejes dudáját az 1870-es években faragta. Az idős ember 1912 telén még dudált Móricz Zsigmondnak, akinek női fejes sípszárát is odaajándékozta. 111 Az 1910-es években Szentmihálytelken lakó Víz Mátyás bőrdudásnak babafejes hangszere volt. 112 A röszkei Szűcs József ilyen dudával szórakoztatta ismerőseit a század elején. 113 A kishomoki (Mali Pesak, Jugoszlávia) Somogyi Gyura bácsinak Mariska dudája volt az 1940-es évek végén. Ezt a hangszert a nagyszéksósi Nagy Pali András készítette. 114 A domaszéki Varga Ferenc az 1930-as években még dudált babafejes tilidudáján. 115 (5.kép) Domaszék leghíresebb dudása és dudakészítője Csatló Papp Ferenc, aki az 1930-as évekig több domaszéki dudásnak faragott babafejes dudát. 116 A domaszéki Kismaréi Illés női fejes dudáját Daka János vette meg 1932-ben és Mancinak nevezte el. 117 Ugyanitt Kószó István 1941ben még lakodalomban dudált, de az 1950-es években már csak otthon és nagyon ritkán vette elő Marcsa nevű tilidudáját, 118 Szintén babafejes dudán zenélt a domaszéki Hődör János a századforduló utáni évekig 119 , Nógrádi Ferenc 120 és Pintér József 121 az 1940es évek végéig. A Pintér Józsefről 1967-ben készült fényképen már kiszáradva látható a régen használt duda tömlője. 122 Ásotthalmon Papp Imre zenélt Mariska dudájával. 123 Itt mondták Német András dudálására, hogy "sír a Mariska" 124 Rúzsán Katona Mátyásnak női fejes dudája volt. A szintén rúzsai Csóti Gyapjas Antal — az 1975-ben elhunyt utolsó Szeged környéki dudás — lányfejű dudáját Mariskának nevezte. 125 (7.kép) Üllésen Pesti Mihály 1900 és 1944 között használt lányfejes bőrdudát. 126 107 Kodály Zoltán 1937. 65.; Sárosi Bálint 1967. 88. 108 Móricz Pál 1913. 158.; Tömörkény istván 1958. 194.; 1963 132. 109 Fodor József közlése 110 Kovács János 1901. 154. és 155. kép 111 Móricz Zsigmond 1913. 9. 112 Kónya Antal né közlése 113 Daka Imre közlése 44 Bóna Júlia 1949. 3. 115 Varga Ferenc és Varga Ferencné közlése 116 Paksa Katalin 1969. 132.; Börcsök János, Daka János és Pintér István közlése 117 Daka János közlése 118 Bába Pálné és Daka Imréné közlése 119 Börcsök János és Pintér István közlése 120 Nógrádi János és Pintér István közlése 121 Pintér István közlése 122 Sárosi Bálint 1973. 57. kép 123 Kismarton András közlése 124 Farkas József (1.), Herédi Mária és Kovács János közlése 125 Rakonczai János 1969. 2., 17. 126 Sós János szíves közlése 160
