A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Néprajz - Szakál Aurél: Emberfejes dudafejek a Magyar Alföld déli részén

közepén kizárólag néhány flamand festményen, rajzon, falkárpiton fordul elő emberfejes duda.

8 Európa többi területén a XVII. században nem található faragott dúdafej. Az emberfejes flamand dudákkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy több húros hangszeren (viola d'amore, viola da gamba, baryton, quinton, stb.) díszítésként gyakran előfordul női fejes vagy férfifejes faragvány a XVII-XVIII. században.

9 Az első kecskefejes dudaábrázolás az újkorban német nyelvterületről való. Egy 1720 körüli rajzon kecskefejes, tölcséres bordójú és sípszárú, szőrös kecskebőrrel borított tömlőjű, fújtatós dudát lehet látni. Olyan, mint egy igazi élő állat. Ennek a dudának eredetére utalóan Polnischer Bock (lengyel bak, lengyel duda) a neve. Ugyanezt az ábrázolást láthatjuk Schaffhausenben egy 1734-ben készült intarzián.

10 A XVIII. század második felében a szorboknak és a lengyeleknek ilyen duda volt a népi hangszere, Bock elnevezéssel.

11 Csehországi katonai dudás 1817-1819 körüli képén kecskefejes, kecskebőrrel takart tömlőjű, fújtatós duda szerepel.

12 Ugyancsak katonai, de már magyar vonatkozású a két következő dudás ábrázolás. Martin Engelbrecht szóban forgó 17401748 között készült képén az osztrák-magyar lovasság dudása kecskefejes, hosszúbordós, de nem fújtatós, hanem szájjal fújt dudán zenél.

13 Bikkessy-Heinbucher János "Egy Magyar Verbunkos-Dudás" című színezett rézmetszetén, melyet 1816-ban nyomtattak ki először, az 178l-es születésű Román József dudás az Eszterházy ezred toborzó zenéjét fújja a Dunántúlon.

14 Kezében kecskefejes duda látható, amely szőrös tömlőjű, hosszú, esztergályozott és ördög alakban végződő bordójú, tölcséres sípszárú, szájjal fújt duda. Valószínűleg Román Józsefről írták, hogy "1812-ben az Eszterházygyalogezrednek Pesten létezett toborzó-csapatjához tartozott czigányzenekarnál cifra öltözetű és kecskefejben végződött, külön módosítása dudával (kiemelés Sz.A.) ellátott igen jeles dudás volt", aki 1812-ben, 1815-ben és később is szerepelt kecskefejes dudájával színházban, népmulatságon és farsangi táncvigalomban.

15 A Bikkessy képen látható kecskefejű dudát herceg Eszterházy Miklós, a régi 32. ezred tulajdonosa az ezred zenekara részére készíttette ébenfából, drágagyöngyszemekkel. Ezt a kecskefejű dudát 1843-ban még használták.

16 Az Eszterházy ezred dudája a kecskefejes dudatípus nyugatról való átvétele a Magyarországon történő elterjedése szempontjából fontos láncszeme a folyamatnak. Az imént bemutatott négy ábrázolás a kecskefejes duda XVIII. századi és XIX. század eleji közép-európai megjelenését bizonyítja. 8 Puyvelde, van Leo 1953. 28-29. és 148-149. közötti kép; Büchner, Alexander 1956. 176. kép; d

'Hülst, Roger 1974. III. 168. kép, IV. 525. kép; Ember Ildikó 1984. 46. t.; Szépművészeti Múzeum, Budapest 53. 452. 9 Praetorius, Michael 1619. XVI. t.; Buchner, Alexander 1956. 230-236., 238-242. kép; Gábry György 1976. 29-31., 35., 36. kép; Meer, John Henry 1988. 175-177., 187-188., 190191., 208., 255., 257., 315., 330. kép 10 Weigel, Johann 1720. 31. t.; MGG XVI. 1979. 100. t./2. kép; Rezny, Josef 1990. 1. kép 11 Rezny, Josef 1990. 24-25., 27. 12 Volek, Tomislav-Jares, Stanislav 1977. 247. kép 13 Deutsch, Walter 1982. 65. 14 Bikkessy-Heinbucher János 1816. 18. t.; Haraszti Emil 1941. 616.; Kresz Mária 1956. 21. t.; Manga János 1968. 135-136. 15 Mátray Gábor 1854. 118. 16 Sz.Szigethy Vilmos 1930. 51. 154