A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Néprajz - Grynaeus Tamás: Nagy Pálné Balog Emerencia hadikfalvi (garai) gyógyítóasszony

Nem csak a betegség, a gyógyítás is Istentől van, Isten előtt, az ő nevében, mintegy az ő kezével történik: "Az én kezem után sok meggyógyult. Isten után dolgozunk, ha sikerül, használunk. " "Isten előtt a két kezemmel vettem le a gyerekről a fájást. " "Az én kezem után sok meggyógyult, mert vót a filikemnes (?)...Kucsma, úgy mondtuk, megnőtt, mint egy zsemleódal, akkor áztat megnyomogattuk, keresztet vettünk s azt es megnyomogattuk. (Mivel?) felvettünk egy tiszta követ s azzal megnyomogattuk, utána szépen, ahogy felvettük helyire visszatettük. Megtért. Ennek a Zsófinak itt, a Kerék Zsófinak, annak egészen az ajaka alatt vót. — Jaj, azt mondja, térítse meg. — Gyerekem mit csinyájjak neked? Megnyomogattam, késvei keresztet vettem, eköpdöstem, imádkoztam rea, Miatyánkot, s eredj haza, mondom, s még meleg ruhával kösd bé. Egy ruhát vizíts meg, s jól csavard ki, s úgy kösd bé. Azután többször köszönte. Azt mondta, mikor harmadnapja vót, semmise vót. Ez történik ugy, másszor még tovább menyen a betegség. " Mégis mindig tisztában van tudása- lehetőségei korlátaival, határaival is. Félreértés ne essék: ez nem kibúvó a sikertelenség esetére, hanem igazi bölcsesség, alázat: ... "beteg vót, nyuvadott meg. S azt mondták ez (t.i. pálinkába tett cserebogár, 1. feketesárigság) jó s megcsinyáta — mejen doktor nélkül való ez a zorvosság".... ... "fotelen máléval kötöztük, ki mivel tudta " ... "Ennekelőtte nem vótak doktorok... Valamikor jobban használt a zorvosság. " (1967) "Éjen vót a mejink, a zorvosság, így csináltuk. S ki használt, ki nem . Vót, mikor használt... " "Ejenek vótak. S használt. Kinek igen s másnak nem. " "S vót, ha hasznát — hasznát. Ha nem, nem hasznát...történt, hogy jó vót s a másiknak nem... " "Mihálynak — az Isten nyugosztalja — az uram testvérinek hát olyan sebje vót: elébbelébb hányta a testit, s ebből a vakhöncsökbol (készítettünk orvosságot) de imár nem vót jó, imár gyenge vót. " A sikertelenség, kudarc lehetőségével is számolt: "Édesanyám azt mondta mindig: Édes gyerekem, mikor a hosszukó fázok eccer megreped, hiába drótozzák meg, úgyse lesz többet ép belőle. " (N.A.) S ha a betegség fajtájához, súlyosságához igazodó gyógyítíis eredményes, elterjed a híre: ... "Sokat gyógyítottam én es meg aval, igen szépen, hát. Jöttek es, oda hezzám. (Honnan tudták, hogy csinálja?) Hát elmenyen a hír. Egyiknek megcsinája, meggyógyult. - Mivel gyógyult meg? - Evei. Akkor ment a szó, a hír, így éjöttek. (Más nem tudta ezt még a faluban?) De, még, a zöregek tutták. " "....örültünk, ha a kezünk után meggyógyult a beteg". Gyógyítást, orvosságot meg volt-e szabad köszönni? "Hogy ne lett volna "az Isten tárcsa meg ", ennyi vót a köszönés. " 107