A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Régészet - Boldizsár Péter: Középkori kályhacsempék Székesfehérváron
fölötti mezőt kitöltő hat félköríves kapcsolt ablakkal (108. kép), a lovagalakos kályha műhelye 3. és 4. típusú csempéinek szerkesztésével nagymértékben rokon. A graduálé más helyein, például a húsvét utáni kedd A betű iniciáléjában 44 a kereten elhelyezett fiatornyos fülkék a bennük álló szobrokkal is a lovagalakos kályha hasonló részleteire utalnak (109. kép). A kódex keletkezésének körülményei vitatottak, nagyrészt egy flamand iskolázottságú festő munkájának tartják a miniatúrákat, feltéve, de nem bizonyosan 1480-1490 között készülhettek 45 . A lovagalakos kályha és a miniatúrák részleteinek megegyezéseit mindenesetre különösnek és figyelemre méltónak tartom. Vegyesmázas technikával készült csempék Egy mondatszalag és kéz részletét ábrázoló töredék, amelyen a szalagot fehér, a kezet rózsaszín ólommázzal színezték, a szalag hátterében kék és barna ruharedők vannak (110. kép) és egy dongás csempe íves hátfalának töredéke, zöld alapon sárga mázas díszítéssel (111. kép) a johannita kolostor feltárás lelete, mindkét töredék cserépanyaga fehér. A Géza téri feltárás lelete egy vastag, rózsaszín cserépen, türkizkék alapon sárga ruharedő részletét mutató töredék (112. kép). Az apró töredékek alapján csak annyit állapíthatunk meg, hogy a vegyesmázas technikával dolgozó több műhely terméke is eljutott Fehérvárra. Későgótikus oromdíszek Egy zöld mázas madárfejet formázó oromdísz töredékét leltük a Népköztársaság út 23/A számú házának telkén, a Monostor bástya feltárásán (113. kép), ennek analógiáit Moldvában, a szucsávai vár mellett feltárt fejedelmi ház leletanyagában lévő kályhán találtuk meg, amelyet feltárója későgótikus erdélyi műhelyekkel hoz kapcsolatba és a 15. század második felére keltez 46 . A johannita kolostor feltárásán leltük egy levélcsokrot mintázó, vörös cserépanyagon fehér angob alapra tett zöld mázzal készült oromcsempe töredékét (114. kép) és stilizált levélcsokrokkal díszített, áttört, mázatlan oromcsempék töredékeit. Két összeillő töredék alapján az egyik mázatlan oromdísz rekonstruálható. A köríves alapra illeszkedő csempét három ötágú levélcsokor díszíti, közöttük kör alakú áttörések (115. kép). A levélcsokrokat a hátoldalon függőleges, a csempe alját vízszintes borda erősiti. A csempe anyaga sárgásvörös cserép, hátfalán szövetlenyomat, előlapján fehér angob bevonat látható. A további töredékek (116-119. kép) hasonló, de nem teljesen azonos rajzolatú oromcsempék töredékei. Ennek az oromcsempe típusnak további négy, vörös cserépből készült, mázatlan változatát leltük a belvárosban a Csók István utca 17. számú telken álló középkori ház feltárásán (120-123. kép). Oromcsempéink legkorábbi párhuzamát a Veszprém megyei Külsővaton lelt В kályha liliomos oromdíszében véljük felfedezni 47 . Ott a levélcsokrok háromágúak, különállóak, a levelek elhegyesedőek, de aljukat ugyanúgy köríves indák fogják össze mint a fehérváriakét. A kályha készítésének idejét 1453-1463 közé helyezi az ásató 48 . 44 Soltész Zoltánné 1980. 58-59. 45 Soltész Zoltánné 1980. 5-45. 46 Radu Pópa - Monika Margineanu-Carstoiu 1979. 94. 47 Ilon Gábor - Sabján Tibor 1989. 105. 4 » Ilon Gábor - Sabján Tibor 1989. 118. 90
