A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Régészet - Boldizsár Péter: Középkori kályhacsempék Székesfehérváron
szelvény leletei közt fordul elő (43. kép). Amig ezeket a darabokat anyaguk és kidolgozásuk alapján a 15. század elején készithették, a johannita kolostor 66. szelvényében lelt redukált égetésű, finomabb kivitelű töredék a 15. század második felében készülhetett (44. kép). Szürke, redukált égetésű cserépből készült, hagyma alakú kályhaszemek töredékeit leltük a johannita kolostor 42. (45. kép), 48. (46. kép), 66. (47. kép) szelvényeiben. Két hasonló anyagú darab van az István Király Múzeum régi anyagában (48. 49. kép). Rózsaszínre égett cserépanyagból: a johannita kolostor feltárás 62. (50. kép), 66. (51. kép) szelvényeinek leletei közt és a Szent Anna kápolna előtt folytatott feltárás anyagában (52. kép), vörösre égett cserépből: a johannita kolostor feltárás 44. szelvényének anyagában (53. kép) fordul elő ilyen kályhaszem. Mázas változatokat a johannita kolostor feltárás 59. szelvényében, vörös cserépen zöld (541. kép) és a 66. szelvényben, vörös cserépen zöldessárga mázzal leltünk (55. kép). A durvább kidolgozású, redukált égetésű darabok a 15. század elején, a finomabb változatok a század második felében készülhettek. 1986-ban a Szent Anna kápolna előtt, a középkori Szent Péter utcában álló, a 14. század végén épült és a 15. század végén elbontott kanonoki ház részletét tártuk fel. 9 Ezen a lelőhelyen leltük egy szemes kályha háromszögletű oromcsempéjének töredékét, amelynek csúcsán hengeres oromdísz töredéke van (56. kép), ennek letörött végét olyan karimás kiképzésű elem díszíthette amilyen töredékeket a johannita kolostor 64. szelvényében vörös földfestéssel (58. kép) és a 66. szelvényben zöld mázas változatban (60. kép) leltünk. Az oromcsempét, a továbbiakban majd részletesen leírt, Zsigmondkori kályhacsempék töredékeivel egy rétegben leltük, így ennek készítési korát a 15. század első negyedére tesszük. A johannita kolostor 66. szelvényében leltünk egy oromdísz nélküli háromszögletű kályhaszemet, amely anyaga és kidolgozása alapján a 15. század második felében készülhetett (57. kép) A szemeskályhák változatos díszítettségére utal egy szürke, redukált égetésű, köríves oromdísz töredéke a johannita kolostor 64. szelvényének lelete (59. kép), egy hasonló anyagú kályhaszem belsejét díszítő mérmű töredék (61. kép) és egy ujjbenyomkodással díszített osztóborda töredék (62. kép) a 42. szelvény leletei között. Zsigmond-kori csempék Leleteink következő nagy csoportját alkotják a budavári feltárások anyagából már ismert Zsigmond-kori királyi műhely csempetípusainak töredékei. A középkori Nova Civitas külváros területén, az egykori Selyem utca 1.-13. számú telkeken folytatott feltáráson a budai csempék Zsigmond-kori I. csoportjának 1. típusú ,0 , négyzetes lapján, négyeit mezőben, Zsigmond magyar pólyákkal és brandenburgi sasokkal díszített címeres csempéjének töredékét leltük (63. kép), cserépanyaga fehérre égett, máza zöldessárga. Ez a típus a budavári ásatáson 1390-1457 közt vert pénzekkel egy rétegben került elő 11 . Készítésének korát Budán 1408-1415 közé teszik 12 . A vértesszentkereszten lelt darabot 1410-1420 közé datálják. 13 9 Siklósi Gyula 1990. 6. 10 Holl Imre 1958. 228. 11 Holllmre 1987-88. 194. 12 Holllmre 1971. 172. 13 M. Kozák Éva 1987. 443. 85
