A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Vályi Katalin. Középkori eredetű erődített templomok élelmiszer-tároló funkciójáról

kötelessége is

16

. 1721-ben ugyanerről így szól egy határozat: " kiki a mennyi kertet csinál a Parochia és Schola ház körül jószág után, annyi széket akart bírni a Templomban is, szoross és kicsiny lévén penig a Templom, annyi Szék ki nem telik, a mennyi darabokba a kerteket osztották..."

17

. A templomerődök kiépítése általában fokozatosan, a 14-15. századtól kezdve több átépítés során történt meg. Még a 17. századból is van biztos adatunk erődítés építéséről: Homoródszentmárton temploma esetében a 15. századból származó védőfal és kaputorony nyomán Bethlen Gábor fejedelemsége alatt építik ki a védőgyűrűt jobban, aki a templomot kerítő vár megépítésére bizonyos számú kősót adott

18

. Az erődített templomok és templomerődök kezdettől fogva nemcsak a falu lakosságának életét voltak hivatva megvédeni ellenséges támadás idején, hanem az emberi élettel csaknem azonos fontosságú, a túlélést biztosító élelmiszereket, főleg terményt is. Vész esetén a templomba menekülő lakosok magukkal vihették ill. előre biztonságba helyezhették legfontosabb gabonatartalékaikat is, előkészítve ezzel az erődített templomok később egyre jobban túlsúlyra jutó élelmiszermegőrző funkcióját. A 15-17. századból nem ismerünk írásos adatot az erődített templomokban való terménytárolásról. Ennek ellenére logikusnak látszik, hogy a terményőrzés a templomok erődítésével azonos múltra tekinthet vissza. A 18. század elejétől ugrásszerűen megszaporodó, a templomok igen részletes leírását adó feljegyzésekben azonban már számos érdekes adatot találhatunk erre vonatkozóan is. Ezek egy része deszkából épített gabonatárolókról tudósít, így pl. az agyagfalvi templom esetében is, amikor először az egyházközség jegyzőkönyvébe feljegyezték, hogy " 1760-ba Tsináltattuk a Tzinterembe a gabonást Ekla számára."

19

. Ugyanerről a gabonásról később, 1789-ben részletes leírást is olvashatunk: ".\.a templom kőfal kerítéssel, sendellyel fedve vagyon békeríttetve, melly kerittésben vagyon építve Deszkából sendellyel fedve egy Hámbár."

20 Más m

esetben arra láthatunk példát, hogy a templom valamilyen, korábban más funkciójú épületrészét használják fel termény tárolásra. így a székelymuzsnai református templom szentélyének északi falához, a sekrestye helyén egy kis helyiség csalakozik, ami eredetileg torony is lehetett. Átalakítására 1905-ben született határozat, ami szerint: "...több apró javítás szükséges az egyházi épületen... a templom melletti épületre ajtónyitás és a templombani ajtó berakása, szóval magtári célra leendő átalakítása."

21 Egy másik jó példa Feketehalom szász község templomvára, amely körül kettős várfal épült négy erős védtoronnyal, közülük azonban Orbán Balázs adatgyűjtésének idejére már csak egy maradt meg épen. Erről az ismertetésében megjegyzi, hogy "a templomkastélyt belülről oszlopos folyosók futják körül, védtornyai éléstárul szolgálnak. "

22 A terménytárolás igazán mesteri megoldására azonban a szász típusú, várfalakkal és bástyákkal megerősített erődtemplomok legfejlettebb változatai esetében láthatunk jó példákat. A székelyderzsi templom kapcsán világos képet kaphatunk a gabonatárolók fejlődéstörténetéről is. Az 1749-es vizitáció jegyzőkönyve említi először, hogy a kastély 16 Dávid L. 1981.64. 17 Dávid L. 1981. 65. 18 Dávid L. 1981. 166. 19 Dávid L. 1981.53. 20 Dávid L. 1981.54. 2

i Dávid L. 1981.292. 22 Orbán B. VI. 1873. 405. 77