A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Vörös Gabriella: Későszarmata falu emlékei Tápé–Széntéglaégető lelőhelyről

vonaltól keletre már a gepidák éltek, míg a szarmaták egyes népcsoportjai - bár a gepidák szövetségesei voltak a források híradásai alapján — visszahúzódtak a DunaTisza közére. A feltárt terület nagysága alapján a lelőhelyet a legutóbbi években feltárt Sándorfalva-Eperjes

5 és Nagymágocs-Paptanya

6 mellé kell sorolnunk. A feltárt terület mérete azért lényeges szempont, mert nagysága - egyrétegű telep esetén — egyenes arányban áll az információ mennyiségével. Bár a lelőhely egy része az emberi gondatlanság miatt elpusztult, a Tápéiér felőli oldalát pedig a víz tette tönkre, így is egy hozzávetőlegesen 160 m hosszú és átlagot véve: 40 m széles sávot sikerült feltárni. Bár a leletmentés körülményei nem voltak ideálisak, a szarmata települések esetében egyáltalán nem általános, hatalmas, kb. 6500 m

2-es felületet sikerült átvizsgálni. A szarmata település objektumainak, házainak, gödreinek nyoma csaknem a teljes területen fellelhetők. A felszínrajzot, az ásatási naplókat és a leletanyagot összevetve, az adatokat nem sikerült mindig szinkronba hozni.

7 Igyekeztem a legkisebb adatot is összegyűjteni, és a leíró részben közzétenni. A térképen jelölt valamennyi objektumot nem sikerült feltárni, ezért nem kaptak számot az összesítő rajzon. Elhelyezkedésük azonban utal a telep sűrűségére, ezért fontosnak tartottam, hogy jelölve legyenek a közzétett térképen (2. kép). Van olyan objektum is, amelynek van leírása és jelölve is van, de leletanyagát nem találtam. A hatalmas területen feltárult későszarmata település feldolgozása és közzététele az objektív körülmények miatti problémák ellenére is fontos a szarmaták legkésőbbi történetének feldolgozásához. 2. A település objektumainak és leleteinek leírása 1. gödör: Átvágta a 13. sír csontvázának vállát. 1. Kétfülű edény válltöredéke. Fekete, gyorskorongon formált, igen finom kidolgozású, vékony falú, nagy, öblös edény darabja. Széles szalagfüle a hasvonalra támaszkodik. A hasvonalon szélesen besimított, mély árok halad. Az árok alatt levő felület, valamint a fülcsonk fényezett. A besimított árokra támaszkodva körszelet alakú, azon belül két-két feleakkora ív található. A félhold alakú ívek besimítottak. (I.t.l.) 2. Fekete, gyorskorongon formált, finom kidolgozású edény, háromszög átmetszeni fülének töredéke, felületén a besimítás nyomaival. 3. Világosszürke, gyorskorongon formált, finom kidolgozású edények fényezett felületű oldaltöredékei. 3 db. 8. gödör: Kitöltése szerves fekete humusz, benne állatcsontokkal. 1. Fedő. Fekete, néhol barna foltos, kézzel formált, duva kidolgozású, vastag falú, fogóbütykös. Fogója ívelt oldalú, tetejét vízszintesre vágták le. A fazékperemmel érintkező felülete kopott. (I.t.4.) 9. gödör: 1. Sötétszürke, gyorskorongon formált, igen fmom kidolgozású tál peremtöredéke. Teljes felületén fényezett, pereme duzzadt. Közvetlenül a perem alatt két párhuzamos, széles, sekély árok tagolja. (I.t.5.) 2. Fekete, gyorskorongon formált, igen finom kidolgozású, enyhén ívelt oldalú tál peremtöredéke. Teljes felületén 5 Galántha Márta és Fodor István ásatása. Az anyag a Móra Ferenc Múzeumban található, a 82.9.1- (89.9.1.) leltári számon. 6 A szerző ásatása 1983. és 1986. között. Az anyag a Koszta József Múzeumban található. 7 MNM.Rég.Ad. I./1961./10., XXI./529/1952., III./108/1963., XIII./332/1963. 12