A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Régészet - Kovács László: A Móra Ferenc Múzeum néhány régi, honfoglalás kori leletanyagáról: Oroszlámos, Horgos, Majdán, Rábé (Csóka)
a rozettás lószerszámmal, illetve csüngősveretes ruhával elhantolt nők jellemeztek, s talán hozzájuk csatlakoztak a lovassírokban nyugvó személyek is. 80 Ugyancsak az ő feltételezése szerint e temetkezések kapcsolatban lehettek az "első foglalás jogán birtokló nemzetségekkel", amelyek régi élet- és birtokviszonyai, továbbá temetkezési szokásai e területen Ajtony leveréséig (vitatottan 1003 és 1028 között) minden bizonnyal változatlanok maradtak. 81 A népmonda szerint az Ajtony elleni hadjárat sorsdöntő éjszakáján Szent György oroszlán alakjában serkentette Csanádot a harcra és győzelemre, amelynek emlékére ő az oroszlánosi monostort alapította. 82 Mivel ez a monostor a mai Oroszlamostól ÉK-re, a mai Majdan (Magyar/Majdan, opst. Növi Knezevac) községi temetőjének helyére lokalizálható 83 , igen valószínű, hogy az ismeretlen nevű falu lakóinak a szomszédos monostor szerzetesei hatására idővel fel kellett adniok (oroszlámosi) temetőjükben a temetkezés pogány hagyományait, sőt talán már I. László uralkodása alatt áttérhettek a törvény előírta templomkörüli temető használatára. 833 80 MESTERHÁZY 1980, 95-109. 81 MESTERHÁZY 1980, 108; BÓNA 1989, 149; vö. 139. jegyzet! 82 Szent Gellért püspök nagyobbik legendája: ÉRSZEGI 1983, 81-82. A győzelem után Csanád Marosvárról - a később róla elnevezett Csanádról - magával hozta a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt görög monostor apátját és néhány szerzetesét álma színhelyének felszentelésére. Itt épült fel az oroszlánosi monostor, amelyet a Csanád vezetésével marosvári püspökségét elfoglalni utazó Szent Gellért püspök szentelt fel 1030-ban. E monostorba telepítette át Csanád a marosvári bazilita szerzeteseket, s rendelte szolgálónépükül - ugyanúgy mint egykor Ajtony a városában - minden bizonnyal a környék falvainak lakosságát: UO, 82-83; GYÖRFFY 1963, 836, 865-866; DÁVID 1974, 18-20. A megtörténhetett, s a legendabéli eseményeket legújabban a történeti és régészeti adatokat együttesen tárgyaló Bóna István határozottan szétválasztotta: "Az Ajtony elleni hadjárat - valójában inkább rendőri akció - nem keltezhető a Marosipüspökség megalapításával, mivel az a (Bihari-püspökséggel együtt) tervszerű egyházépítés egyik mozzanata volt 1030-ban. A kalocsai püspökség hatásköre pedig már korábban kiterjedt a Temesközre. A hadjáratra jó pár évvel, 1015, legkésőbb 1018 előtt került sor, mivel e két esztendő valamelyikében, de inkább az előbbiben I. István II. Baszileiosz szövetségeseként vett részt Bulgária szétzúzásában és a főváros ("Cesaria" = Ohrid) első vagy második elfoglalásában": BÓNA 1989, 116. 83 A monostort Oroszlámosra lokalizálta: GYÖRFFY 1963, 865-866; valószínűbb azonban, hogy a susányi dombvonulaton, Majdány alatt állott: e vélemény Fuchs Mihály uradalmi tiszttartó 1860-as évekbeli ásatásainak eredményeire épül: REISZIG 1912, 73; TÖMÖRKÉNY 1913, 243; DÁVID 1974, 57. Dávid Katalin a monostortól délnyugatra, "az emelkedés déli részén" feltárt 10. századi temetőként az oroszlámosi helyett tévedésből a Rábé-Anka szigeti temetőrészietet említette: UO, 18, 46: 40. jegyzet. 83a Fenti gondolatmenetemet Bóna István tanácsára csak mint az egyik lehetséges magyarázatot tartom meg, az alábbiakban idézve Bóna Istvánnak a lektori véleményében kifejtett eltérő állásfoglalását: "Ami Oroszlámost illeti, a Szerző nem tudott kellőképpen meggyőzni feltevése szilárdságáról, arról, hogy a leletek egyetlen, eredetileg többszáz sírós, folyamatosan használt, 10-11. századi falusi köznépi temetőből származnának. A múzeumba került leletek túlnyomó többsége 10. századi, mi több: a század első feléből vagy kétharmadából való, s mégcsak nem is köznépi, hanem amolyan délvidéki középrétegre valló. Ezeket a sírokat (ezt a temetőt) kereken 100 év választja el a kevés, Salamontól I. László koráig keltezhető igazi köznépi sírlelettől. Alighanem csak az utóbbiak sejthetők a későbbi Oroszlán-monostorral szomszédos falu temetőjéből származónak, s nyitva hagynám a kérdést, hogy a jó 2-2.5 km hosszan húzódó dombháton miként függött vagy nem függött össze a falusi temető az egy vagy több honfoglalás kori temetkezési hellyel." 57
