A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Régészet - Kőhegyi Mihály–Vörös Gabriella: 3–4. századi temető és 4–5. századi település Szeged–Algyőn
látszik. A nyak alját keskeny, lapos borda tagolja. Ragasztott, kiegészített. (31. kép) Ltsz.: 78.2.236. 3. Szürke színű, korongolt, nagy méretű tárolóedény fenék része és oldaltöredéke. Ragasztott. (32. kép) Ltsz. : 78.2.237. A kemence sütőfelületéből származik továbbá tizenhat darab szürke színű, korongolt edényből való oldaltöredék. 3. Füstölő verem („u" gödör) (33. kép) h. : 255 cm, sz. : 121 cm, m. : — 54 cm. Tengelyének tájolása: ÉNy—DK 320°—140°. Foltja megközelítőleg téglalap alakú volt erősen lekerekített sarkokkal, a DK-i végét elnyúlóan, elkeskenyedően alakították ki. Oldalfalai egyenesek, alja egyenletes, metszete szabályos trapéz formájú. Betöltésében kevés állatcsontot és jellegtelen szürke szarmata cseréptöredékeket találtunk. Bontás közben figyeltük meg, hogy a gödör DK-i végében egy lekerekített sarkú háromszög formájú újabb — a gödör betöltésével megegyező színű és anyagú — elszíneződés jelentkezett. (33/a kép.) Fölötte 15 cm-es szűz agyagréteg helyezkedett el. Kibontása közben derült ki, hogy kürtő, a „H 2 " gödröt köti össze az „u" jelű objektummal. (33/b kép.) A „H 2 " felé eső oldalán is lekerekített háromszög átmetszetű a kürtő vége, azzal a különbséggel, hogy közben az oldala 60 cm mélyen befelé erősen átégett volt. A füstölő „u" jelű gödör felőli végén csak a felső ívén figyeltünk meg gyenge égésnyomokat. Egyértelmű tehát, hogy a munkagödör a („H 2 ") gödör oldalában eredetileg egy tüzelőhely működött, aminek a kürtője a füstölő verembe („u" gödörbe) torkollott, átvezetve a tüzelőhelyben keletkező füstöt. A 125 cm hosszú, 35—40 cm-es átmérőjű, enyhén ívelt formájú kürtőnek ugyanis csak ez lehetett a funkciója. A munkagödör oldalában kialakított tüzelőhely az idők folyamán teljesen tönkrement, ezért mi csak a kürtő égésnyomaiból és a gödör kitöltéséből előkerült tapasztásdarabok alapján következtetünk meglétére. A szarmata temető elemzése A temetőtérkép jól mutatja (2. kép), hogy csak északi és nyugati irányban lezárt a temető, dél-délkelet felé biztosan folytatódik. A sírok nagyjából egy csoportban, zárt területen helyezkednek el. A gyereksírok mindegyike felnőtt sírja közelében található, ami esetleg szoros rokoni kapcsolatokra utalhat. Különösen feltűnő ez a közelség a 69. és a 70. sír esetében, ahol mindössze egy méter a két sír közötti távolság. A 2. sír a többitől kissé távolabb került elő. Az 1. honfoglaló sírral egyidőben akkor bolygatták meg, amikor a területet átszelő csőfektetéshez ásott árkot készítették. Előkerülése bizonyíték arra, hogy a temető keleti irányban folytatódik. Különösen figyelemre méltó a 76. sír helyzete. A sírcsoporttól északra 45 méterre került elő, körülötte minden irányban igen nagy terület van feltárva, így bizonyos, hogy a többi halottól elkülönítve hantolták el. A közösség nemcsak hogy nem fogadta be temetőjébe, hanem sírba helyezése előtt össze is kötözték. Zsugorított szarmata temetkezést több lelőhelyről ismerünk 8 . Tudomásunk szerint azonban ez az első adat, amikor a halott összekötözésének okát, kiközösítettségét, a temető szerkezete is ennyire nyilvánvalóan alátámasztja. A sírgödrök általában téglalap formájúak, kevésbé vagy jobban lekerekített sar8 Zsugorított temetkezés fordult elő az alábbi lelőhelyeken: pl.: Tápé-Malajdok A 53. sír, Tápé-Malajdok В 16. sír (PÁRDUCZ MIHÁLY—KOREK JÓZSEF 1946—48.), Kardoskút-Kossuth tsz téglavetőjében (OLASZ ERNŐ 1962. 42.), Sándorfalva-Eperjes 10. sír (VÖRÖS GABRIELLA 1982—83/1. 150. 15. kép), Szeged-Csongrádi út 15. sír. (VÖRÖS GABRIELLA 1981.) 96
