A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Természettudomány - Jakab Béla: A talajtípusok szerepe a fehér gólya (Ciconia ciconia) elterjedésében Magyarországon
Az előbbihez csatlakozó Hajdúhát, debreceni lőszhát barna, helyenként a mélyben sós talaján a gólya nem, vagy csak szórványosan fészkel. A költőpárok közepes és viszonylag nagy koncentrációit az északi felében a sós szerkezetes szikes altalaju mezőségi talajokon és a körzet D-i részén, a mély fekvésű árterek terjedelmes szoloncsákos szikesein találjuk. A szolnoki lőszhát a Középső-Tisza-vidék déli, a Körös-torokig tartó része. Talaja infúziós löszből képződött csernozjom, mezőségi talaj, helyenként altalajában sós típusú. A Tiszazugban kisebb területet futó- és humuszos homok takar. Költőpárok nagy területen teljesen hiányoznak, másutt, a leromlott mezőségi talajokon szórványosan fordulnak elő. Nagyobb számmal csak az alacsony ártereken, a réti talajok területén és a szolonyeces szikeseken telepszenek meg. A békés—csanádi lőszös hát, a Maros hordalékkúpja, jó termékenységü rétimezőségi és mezőségi talajok kiterjedt körzete. Ezt tükrözi általában a gólyapárok szórványos megoszlása is. A mezőségi szelvények altalaja sok helyen szikes, már szódás nyomok is kimutathatók bennük. A szikesedés helyenként, különösen a mélyebb fekvésű részeken meszes-szódás, szoloncsákos szolonyec szikesek kialakulásához vezetett, melyeket szikes altalaju mezőségi talajok öveznek. Ezeken és a Ny—DNy-i részeken kialakult réti talajokon a párok nagyobb száma is költ, 5—12 pár/100 km 2 . A gödöllői-dombság az alföldperemi denudációs, hordalékmezős szegélyterületnek az Alföld belsejébe nyúló része. Lőszös homokon képződött barna, rozsdabarna erdőtalajok fedik. A völgyekben réti talajok, a DK-i részén szikes altalaju réti talajok. A körzetben a költőpárok fészkelése Nagykáta térségét kivéve csak szórványos. B) Északi-középhegység Az Északi-középhegység is a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik és az erdőtalajok zónájának része. Talajképző kőzetei túlnyomóan vízzáróak, amit a vízhálózat gazdagsága is mutat. Jellegzetessége az agyagos nyirokkőzet. A költőpárok fészkelése szempontjából a területre jellemző kis medencék jönnek számításba. Talajaik különféle barna erdőtalajok erős agyagosodással. A gólyapárok kisebb számban, 1—4 pár/100 km 2 , találnak itt életteret. A nagyobb koncentrációik a folyóvölgyekben öntéstalajokon, főleg réti agyagon és a helyenként előforduló szikeseken találhatók. A legnagyobb gólyakoncentráció Szalonna térségiben a Bódva völgy és a Rakaca víztároló körzetében van agyagos, glejes erdőta! vjon, de gazdag gólyapárokban a Sajó és a Hernád völgye is. 5. ábra. Az ország talajművelhetőségi viszonyai (Stefanovits, Máté és Győri térképe alapján) Die Verhältnisse der Bodenbeschaffenheit in Ungarn 1. Lockere, leicht bearbeitbare Böden, 2. Mittelbindige, gut beartbeitbaren Böden, 3. Bindige, schwer beartbeibare Böden, 4. Sehr schwere Böden, 5. Moorböden. — 6. Steinige oder kieselige Böden, 7. Steinige oder kieselige Böden mit seichter Ackerkrume, 8. Sandböden, 9. Sandgebiet mit Tonschichten. — 10. Degradierte Böden, 11. Unter dem Einfluss der Grund- und Oberflächenwässer stehende Gebiete, 12. Flache, einheitlich bearbeitbare Fläche, 13. Wellige, hügelige, geneigte, erodierte Fläche, 14. Ein steiles, gegliederte, stark erodierte Gebiet. 527
