A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Természettudomány - Jakab Béla: A talajtípusok szerepe a fehér gólya (Ciconia ciconia) elterjedésében Magyarországon
Az ország medence jellegének következménye a felszín gyenge függőleges tagozottsága, tehát viszonylag gyenge relifenergiája, vagyis a síksági és dombsági tájvonások uralkodó volta. Területének 68 %-a, kereken 63 000 km 2 alföld jellegű síkság. 15 % (14 000 km 2 ) 200 m-ig az alacsony halomságok és 14% (13 500 km 2 ) a 200—400 m magas dombságok területi aránya. Alig több, mint 2% (kereken 1900 km 2 ) emelkedik 400 m-nél magasabbra úgy, hogy az 500 m-nél magasabb középhegységi részek csak kicsiny területfoltok. Az ország legalacsonyabb pontja Szeged alatt 79 m a tengerszint felett és legmagasabb pontja a Kékes 1015 m. 1. ábra. Magyarország tájai. I. Alföld. II. Kisalföld, III. Alpokalja. IV. Dunántúli-dombság. V. Dunántúli-középhegység. VI. Északi-középhegység (Bulla B. szerint) Naturräumliche Gliederung von Ungarn. I. Große Ungarische Tiefebene. II. Kleine Ungarische Tiefebene. III. Alpenvorland. IV. Transdanubisches Hügelland. V. Transdanubische Zentralberge. VI. Nördliche Berge. A talaj féleségek szempontjából az említett orografikus, domborzati adottságok szerepe különösen az alföldi területeken jelentős. Befolyásolja az egyes talajtípusok, mint a mezőségi (csernozjom), a réti, a szikes és a láptalajok elterjedését. Az orografikus adottságoknak tudható be a dombvidéken és a középhegységekben a korrázió és denudáció következtében létrejött hosszanti völgyek gyakorisága. A felszín viszonylag gyenge függőleges tagoltsága, gyenge relifenergiája folytán mind a sík, mind a dombvidéken lassú a felszíni vizek lefolyása. Különösen a sík vidéken jelentős a párolgás, amihez hozzájárul az éghajlat viszonylagos szárazsága, uralkodóan kontinentális jellege. A dunántúli tájakon a kontinentális mellett az atlanti és a mediterrán klímahatás is fontos szerepet játszik. Megemlítendő még, hogy azok a tengeri ülledékkőzetek és jégkorszaki képződmények, melyek a tektonikus mozgások következtében a felszínre kerültek, szintén jelentős szerepet töltenek be a talajféleségek képződésénél. E talajképző kőzetek vizet áteresztő vagy vízzáró jellege meghatározó a felszíni talajok vízháztartását 520
