A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Művelődéstörténet - Lengyel András: A szegedi Prometheus nyomda (1926–1935)

kiadás érdekkörébe tartozik. Fiatalon, 1945. január 16-án halt meg Budapesten, a zűrzavaros háborús viszonyok áldozataként.

41 Utolsó éveiről csak szórványos és ellentmondásos híreink vannak, de bizonyos: írói pályája sem teljesedett ki. Csak egy-két kéziratos mű maradt utána. Nevét azonban a Prometheus nyomda könyves lapkiadói tevékenysége megőrzi. A túlzásoktól, a Prometheus túlértékelésétől természetesen tartózkodnunk kell. Kraszna József vállalata nem lett nagy cég, termelési volumene sem volt — a magyar művelődés egész teljesítményében elhelyezve — számottevő. S a nyomda nem lett az a kultúrközpont sem, aminek létrehozója megálmodta; megmaradt egyszerű vidéki középnyomdának, amely elsősorban bérmunkából élt s a szorosabb értelemben vett könyvkiadásra csak alkalomszerűen vállalkozhatott. S mint bérmunkát végző nyomda s mint könyveket előállító kiadó valaminő csak rá jellemző speciális karaktert sem alakított ki; s nem lett igazi könyvművészeti műhely sem (mint volt mondjuk, a gyomai Kner cég). Kicsi, mindvégig anyagi gondokkal küzdő cég volt. De azzal a néhány tucat könyvvel és néhány lap néhány évfolyamával, amelyet az évek során előállított, mégis szerepet töltött be —• s nem egyszerűen a nyomdai termelés bizonyos százalékát produkálta. A Prometheus egész léte, történetének dokumentumai egyértelműen tanúsítjuk: a nagy irányzatok és vállalkozások mögött, azok árnyékában létrejövő, szociológiai súlyukat tekintve ugyan marginális, ám mégis komoly valóságos értéket termő peremirányzatok s -alkotók (mint amilyen a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma is volt) megkívánták az ilyen nyomda létét. A Prometheus —- vagy más ilyen jellegű és funkciójú kis nyomda — nélkül ezek a marginális irányzatok nem létezhettek volna. Az egyes kis nyomdák altruisztikus szerepét, kultúratámogató gyakorlatát az üzleti racionalitás kizárólagos elve szerint működő nagy nyomdák puszta mérete és hatékonysága nem pótolhatta. Mert, ami a nagy nyomdáknak nem volt üzlet s így elvégzésére nem is vállalkoztak, azt a kicsik — gyakran önzetlenül — megcsinálták. Kraszna József Prometheus nyomdája erre példa, s ezért érdemli meg mai figyelmünket is. S mindemellett az sem feledhető: a Prometheus nyomdában — Kraszna készültsége s áldozatkészsége révén — egy sor megvalósulatlan lehetőség is benne rejlett. A körülmények összejátszásának eredménye, hogy végül csak ennyi valósult meg. De hogy ezek a lehetőségek megvoltak, azt számos jel mutatja. IRODALOM Apró Ferenc 1981 József Attila és a kortárs szegedi képzőművészek. Somogyi-könyvtári Műhely, 4. sz. Bíró Miklós—Kertész Árpád—Nóvák László szerk. 1936 Nyomdászati lexikon. Bp. Lengyel András 1987 A Szegedi Fiatalok mozgalma (1927—1937). In: Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Válogatott dokumentumok (1874—1986) Szerk. Hegyi András. Szeged. 1990 Útkeresések. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp. Magvető. 1992 (?) Irodalmi élet a harmincas-negyvenes években. Kézirat, sajtó alatt In: Szeged története 4. köt. Szeged. M. Pásztor József szerk. 1976 Búvópatakok. Bp. Péter László 1955 József Attila Szegeden. Szeged. Péter László—Reguli Ernő 1957 A szegedi Koroknay-nyomda kiadói tevékenysége. Magyar Könyvszemle, 3. sz. 275—281. 41 Uo. 500