A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

elég van belőlük. Mi azt hisszük, hogy sok is... Megnyugatato, ha nem nyomnak belőle többet, de köz-öröm a végleges bevonása lesz unokahúgával, a kócos kis huszonötkoronással együtt... "

85 A pénzügyi bizonytalanságot fokozta, hogy 1919 február közepétől Magyarországon egyre több idegen felülbélyegzésű korona forgott közkézen. Halaszthatatlanná vált volna a magyar területen használt lebélyegezetlen papírpénzek magyar megjelölése. Ekkor döbbentek rá a szakemberek, hogy milyen kevés a közpénztárakban levő bankjegyek mennyisége. Ezeket kellett volna először felülbélyegezni, hogy a pénzforgalom e közben is zavartalan legyen. A környező országok pénzlebélyegzési politikájáról is folyamatosan értesült a lakosság. Sok problémát felvetett a lebélyegzés. ,,...nem a legérdektelenebb az a kérdés, hogy mi történik azokkal a lebélyegzett bankókkal, amelyek visszakerültek a megszállott területekre és az OMB-hoz viszik beváltsára. A bank alapszabálya közt van ugyanis olyan intézkedés, amely szerint a megrongált, felülbélyegzett jegyre nem köteles teljes értéket adni... levonhatja a gyárási költséget... Minthogy azonban nem lehet az az intenció, hogy a megszálló hatóság által lebélyegzett bankjegy tulajdonosát kár érje, amikor jön a beváltás céljából, valószínű, hogy ezt a kérdést rendezni fogják. Az a szerbiai bizottság, mely a lebélyegzés következtében előállott helyzetről tárgyalt Budapesten, de most rövid időre elutazott a fővárosból, visszatérése után folytatja tanácskozásait és akkor ezzel a fontos kérdéssel is foglalkoznak, melyet meg is fognak oldani."

86 A hírek nagyrészt Bécsből származtak. ,,Az államtanács elfogadta azt az indítványt, mely felszólítja, hogy a német—osztrák bankjegyeket minél gyorsabban lássák el ismertető jellel, hogy a cseh-szlovák kormány részéről történő további elértéktelenítés ellen megóvják."

87 Prágai hír szerint pedig a cseh bankjegyek lebélyegzését február 14 helyett valószínűleg elhalasztják egy héttel.

88 Bankjegylebélyegzési tanácskozásokat is tartottak, ahol megállapították a követendő eljárást és a technika módozatait. Az államközi megállapítások helyett azonban inkább az élet diktált. „Német-Ausztriában a pénz lebélyegzése valószínűleg február 26-án kezdődik meg, ha a csehek 23-án elkezdik. Német-Ausztriában illetéket nem szednek."

89 Zágrábból pedig azt jelentették, hogy: „A fiumei megszálló hatóságok megtiltották a lebélyegzett osztrák—magyar bankjegyek elfogadását."

90 Mindezekből látszik a lebélyegzések körüli huzavona, ill. a közönség tájékozatlansága, tanácstalansága. Ugyancsak jugoszláviai tapasztalatokról ad hírt a Szegedi Napló február 19-én: ,,A szerbek Jugoszláviában lepecsételik a pénzt... Ezzel éppen olyan keveset ér mint azelőtt. A pecsételésre sokszor fél napot is kell várni. A leleményesek ezen úgy segítenek, hogy maguk pecsételik le pénzüket mindenféle bélyegzővel." így születtek aztán lebélyegzések „a piaci igényeknek megfelelően" a bábaasszony pecsétjével, szállodás pecséttel vagy fakereskedői pecséttel egyaránt.

91 Magyarország tárgyalt és készült a lebélyegzésre: „a kormány jegyzéket intéz az antanthoz, amelyben kifejti, hogy Magyarország kényszerhelyzetben elhatározta a bankjegyek lebélyegzését, mert Jugoszlávia és a Cseh-szlovák köztársaság már előzőleg elrendelte azt. A jegyzék azonban hangsúlyozni fogja, hogy Magyarország 85 SZN 1919. febr. 6. Nem nyomnak több 200 koronást. 86 Dm 1919. jan. 18. Veszteség a lebélyegzett bankjegyeknél. 87 SZN 1919. febr. 12. A német—osztrák bankjegyeket is lebélyegzik. 88 SZN 1919. febr. 14. A cseh bankjegylebélyegzés. 89 SZN 1919. febr. 23. Befejezik a bankjegylebélyegzési konferenciákat. 90 SZN 1919. febr. 28. 91 SZN 1919. febr. 19. Pénzpecsételési pikantériák. 475