A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

kisebb rész hárul. Ez a bizonyosság, magabiztosság tűnik ki a szerb kormány intézkedéseiből. Pénzügyi rendelkezéseikkel a legkorábban bizonyították, hogy a valutaközösségből már csak az OMB pénzbeváltási kötelezettségvállalása érdekli őket. Az Osztrák—Magyar Monarchia megszűnésével létrejött utódállamok mindegyikében felmerült a korona bankjegyek felülbélyegzésének szükségessége. A végrehajtás nem egy időben történt. Attól függött, hogy a különböző kormányok milyennek látták saját gazdasági, kereskedelmi, politikai és katonai körülményeiket. A pénz felülbélyegzések gazdaságilag erősen érintették a szomszédos országokat, amelyekre a korona valutaközösség törvényei még vonatkoztak. A le nem bélyegzett korona bankjegyeket saját szempontjukból idegen valutának tekintették. A bélyegzés nélküli pénzek elfogadása, vagy értékének megállapítása a felülbélyegzéseket végrehajtó országokban úgy történt, hogy abból gazdasági előnyük származzon.

73 A megszállások, területfoglalások rövid idő alatt megtörténtek, követték a társadalmi megrázkódtatások, olykor tragikus események. Nem kevésbé fontos, kényes kérdés lett az államok közötti valuta és pénzügyek rendezése a korábban szoros gazdasági egység miatt. Sok helyen, pl. : Horvátországban magyar kereskedelmi és ipari cégeknek igen nagy korona összegű követeléseik voltak, amelyeknek a rendes úton való érvényesítésére az új viszonyok miatt nem látszott lehetőség. Bár a magyar és jugoszláv kormány bizottságai között kezdődtek pénzügyi tárgyalások, amelyek „főképpen a valutáris kérdésekkel és a jegybank ügyével" voltak kapcsolatban, megállapodásra nem jutottak.

74 Az OMB bankjegyeinek általuk történő megjelölésével kezdettől fogva vagyonnövelésre számítottak a szomszédos országok rovására. Azt hangoztatták ugyan, hogy az eddig közös pénzeken végzett egyszerű technikai művelettel (felülbélyegzés) a területükön forgalomban levő bankjegyek mennyiségét akarják megtudni. Azonban, ha a felülbélyegzések nyomában járó rendeletek előírásait nézzük, más képet kapunk. Kötelezővé tették a közös bankjegyek dinárra történő beváltását 100 dinár=300 korona arányban, s ezzel a koronát gyakorlatilag leértékelték. Rendkívül rövid időt szabtak meg a korona bankjegyek felülbélyegzésére: 1919. január 20-ig.

75 A megszállt területeken lakók és az ottani pénzintézetek a meg nem szállt részek lakóival és cégeivel élő üzleti kapcsolatban álltak. A kevés idő miatt a bankok nem tudták előteremteni a pénzt ügyfeleik bankbetéteinek kifizetéséhez, hiszen azok budapesti vagy más magyar nagyvárosi pénzintézeteinek kereskedelmi érdekkörébe tartoztak. Budapestről származó jelentés alapján az alábbiakról értesülhettek a szegediek : „Mint ismeretes a szerb pénzügyminiszter a megszállott területeken elrendelte az OMB bankjegyeinek lebélyegzését. A felülbélyegzéssel a szerb kormány a megszállott területeken lévő lakosság pénzállományának jó valutáját kívánja elsősorban biztosítani. Ezenkívül azt a célt is szolgálja, hogy az egész országból való bankjegybeözönlést megakadályozzák. Tekintettel arra, hogy Szerbia a megszállott területeken véglegesen berendezkedik, már most biztosítani akarja a Délvidéknek Szerbiához való csatolása esetén a pénzügyi tranzakció lebonyolításának sikerét."

76 1919. január első felétől megtiltották Jugoszlávia területére, valamint a szerb hadsereg által megszállt magyar területekre a papír és a vert korona pénzek bevitelét. „...Laibachból jelentik, hogy a nemzeti kormány újabb rendelete értelmében a délszláv állam területére lépő utasok kötelesek a kétezer koronán felül lévő bankjegyeket 73 Dm 1919. jan. 19. SZAUER. 74 SZN 1919. jan. 4. Pénzügyi tárgyalások a magyar kormány és Jugoszlávia között. 75 Dm 1919. jan. 19. SZAUER. 76 SZN 1919. jan. 14. A magyar pénzek lebélyegzése. 471