A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

ket is közzé tett: „... Balogh Károly (pénzügyi tanácsnok) azt is bejelentette, hogy ez irányban az illetékes pénzügyi körökkel már a tárgyalásokat is megkezdte, sőt a szükségpénzek kliséjét el is készítették..."

44 Tehát a hivatalos ügymenet előtt megkezdődtek a szóbeli érdeklődő tárgyalások a pénzek kivitelezésével kapcsolatban. Az előállítás lehetőségeiről a forma, minőség, hamisítás elleni biztonság, gyártási idő, ár stb. tekintetében a szegedi Engel Lajos nyomdától érdeklődtek, tájékozódtak. Ezek szerint valószínűleg nem a klisék készültek el november 19-re, hanem csak a minták rajzai. Szeged város törvényhatósági bizottságának 1918. évi nov. 22-én tartott rendkívüli közgyűléséről írt jegyzőkönyvből olvashatjuk a tanácsi előterjesztést a városi szükségpénz kibocsájtásáról. Kevés szóbeli módosítással ismétlődik az előterjesztés néhány kezdő mondata „... Az ennek folytán tett tanácsi előterjesztésre kimondja a közgyűlés, hogy a város közönsége részéről felmerült kívánsághoz képest felhatalmazást ad a város tanácsának, hogy a szegedi pénzintézetek bevonásával a város közönsége nevében 10 millió korona összeg erejéig pénztárjegyeket bocsájthasson ki..." folytatódik az előterjesztés szövege szó szerint. „Ez a véghatározat kihirdetendő és jóváhagyás végett a belügyminiszterhez fölterjesztendő. Miről a városi tanács és a főjegyző jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek."

45 A helyi sajtón keresztül szintén azonnal tájékoztatták a város lakosságát a határozatról és a vitáról is. Részletesen ismertették az ellenvéleményeket: „...Wimmer Fülöp szerint nincs a pénzre szükség, inkább 10 és 20 filléresek kellenének. Kormányos Benő attól fél, hogy sokba kerül a nyomása. Aczél Géza a hamisításoktól tart. Hoff er Jenő szerint most majd ezt fogják gyűjteni. Becsey Károly dr. és Lendvai Sándor szólaltak föl a tanácsi javaslat mellett, amit a közgyűlés is elfogadott.

46 „A szakértők azt állítják, hogy nem lenne kára belőle a városnak. Ebből a bankokban kamatjövedelem is lenne, melyből lehetne a nyomási költségeket fedezni."

47 A bankjegyhiány valóban nyomasztó lehetett. Ezért kényszerült sürgetni a városi főpénztáros jelentésében és előterjesztésében a tanácsot november 27-én : „Tekintetes Tanács! A leszerelt katonák illetményeinek kifizetésére a városi adópénztárnak f. évi december hó első napjaiban 3 600 000 korona összegre van szüksége, amelyre a fedezetet a helybeli állampénztár bankjegyhiány miatt nyújtani nem tudja. Bár a polgármester úr a szükségelt összeg megküldését a pénzügyminiszter úrnál táviratilag szorgalmazta, szerény véleményem szerint az egész országban fennálló bankjegyhiány miatt annak leküldése kétséges, másrészt pedig úgy a helybeli pénzintézetek mint az Osztrák—Magyar Bank helybeli fiókja a szükségelt pénzösszeget rendelkezésre nem adhatják. Tekintettel arra, hogy a házi pénztárnak is az esedékes kölcsön törlesztésekre, valamint a tisztviselői illetmények kifizetésére 1 millió korona összegre van szüksége f. évi dec. hó első felében. Tisztelettel javaslom, hogy a közgyűlés által engedélyezett első 2 millió korona értékű szükségpénzt a legsürgősebben kinyomatni, s forgalomba bocsátani szíveskedjék."

48 Néhány nap múlva, 1918. november 30-án a város tanácsa meg is tárgyalta a főpénztárnok jelentését s a következő határozatot hozta: „A főpénztárnok előterjesztése és a városban jelentkező általános szükség folytán a közgyűlésből nyert felhatalmazás alapján a városi szükségpénzek elkészítését elrendeljük, s megbízzuk a polgár44 Dm 1918. nov. 19. Szeged város 2 millió korona aprópénzt bocsát ki. 45 CSML Közgy. jkv. IV. B. 1402/a 1918. 632. sz. tárgys. Rendkívüli közgy. 1918. nov. 22. 46 SZN 1918. nov. 23. A város szükségpénzt bocsát ki. 47 Dm 1918. nov. 23. Szükségpénz. 48 CSML Főispáni iratok 554/1918. 461