A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

1914 1918 liszt (1 kg) 0,36 3,14 kenyér 0,46 0,92 rizs 0,80 5 burgonya 0,08 1 só 0,14 0,24 cukor 0,90 3,40 marhahús 1,50 14 sertéshús 2 12 szalonna 1,60 10,50 zsír 1,60 16 vaj 2,60 20,20 tej 0,42 1,10 tojás 0,10 0,60 szappan 0,80 8 tűzifa q 3,50 21 szén 4,80 21 Nem csoda, hogy az árak oly nagy mértékben ingadoztak. Az áruk értékét adott körülmények között a napi katonai és politikai események is befolyásolták, így például 1918 őszén Bulgária háborúból való kilépésének hírére (szept. 29.) már a borárak eséséről írt a szegedi sajtó. A korábban 5 korona körüli ár 12, sőt 16—20 koronára is felszökött. A jó termésígéret, de inkább a bolgár események hatására (általában, a harcok megszűntével jóval kevesebb bor megrendelésére lehetett számítani) alig egy hét alatt 2—3 koronára zuhantak az árak.

15 De így volt ez a nemesfém piacon is. Wilson elnök táviratának, amelyben a Németországgal kötendő fegyverszünet feltételeiről szólt, nagy hatása volt. Egy kiló arany szeptemberi 26 ezer koronás ára 18 ezerre esett. „De épp ily hirtelen kerültek napfényre eddig eldugott cérna, szövet, vászon, készruha, ,kávé, cukor, tea és fűszer készletek... Legnagyobb a hanyatlás a szövetekben és a vászonfélékben, ahol egy nap alatt az árak 50 százalékkal süllyedtek budapesti házügynökök úgy tudják, hogy a béke hírére sok háztulajdonos visszavonta az eladási megbízást." — adta hírül a Szegedi Napló budapesti értesüléseit.

16 Mindezek közepette a város törvényhatósági bizottságának közgyűlésén 1918. október l-jén tárgyalták Szeged 1919. évi költségvetését. A tervezet szerint a bevétel 8 003 533 korona a kiadás pedig 9 569 151 korona lesz. „A bevételek és kiadások között jelentkező 1565 618 korona költségvetési hiány fedezésére az előző évi 3 131 236 korona egyenes állami adó után számítandó 50%-os pótadót szavaztak meg a háború okozta rendkívül súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel."

17 Az áremelkedések, az újabb adó méltán okozott nyugtalanságot, váltott ki elkeseredettséget a lakosság körében. 1918 októberében már a forgalomban lévő pénzek között sem lehetett egykönynyen eligazodni. Pénzekkel az Osztrák—Magyar Bank látta el az országot. A hivatalos pénznem 1892 óta a korona és ennek századrésze a fillér volt.

18 Igaz, ebben az évben még csak arany 10 és 20 koronás vert pénz jelent meg (1892. okt. 20.), de a 15 SZN 1918. okt. 4. Esnek a borárak. 18 SZN 1918 okt 12 " CSML Közgy. jkv. 34 635/1918. tanácsi előtérj. 1918. okt. 1. 18 A pénzekre vonatkozó összes adat egy helyen megtalálható: LEÁNYFALUSI—NAGY 1983. 450