A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - Kőhegyi Mihály: Römische Münzfunde bei den Sarmaten des Karpatenbeckens

den Handel abgewickelt haben. Die wichtigsten Stellen ihrer Tätigkeit waren Lugio, Intercisa und Aquincum bzw. die aus diesen ausgehenden Straßen.

54 In unserem Vortrag versuchten wir die numismatischen, arhäologischen und historischen Daten dieser Handelstätigkeit vorzuführen. Wir sind überzeugt, daß durch den kräftigeren Einsatz der Forschungen die Zahl der Funde sich vervielfältigen wird. Durch ihre Hilfe läßt sich nach einigen Jahrzehnten der gegenwärtig nur skizzenhaft zusammengefaßte Fragenkomplex mit viel markanteren Zügen darlegen. Római éremleletek a Kárpát-medencében élő szarmatáknál Kőhegyi Mihály Amíg a rómaiak és a szarmaták egymás ellen sűrűn viselt kisebb-nagyobb háborúiról léptennyomon szó esik az antik auktoroknál s ennek nyomán régészeti szakirodalmunkban, addig a két nép kulturális, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatáról alig tudunk valamit. Pedig nem kétséges, hugy a Kr. utáni I. század közepétől IV. század végéig a magyar Nagyalföldön élő szarmaták történetéhez ezek szorosan hozzátartoznak és a róluk alkotott kép ezek ismeretében csak árnyaltabb lehet. A kétirányú érintkezések felderítéséhez nélkülözhetetlen forrásanyagot nyújtanak azok a római pénzek, amelyek szarmata földből kerültek elő. Munkánk során ezek feldolgozását tűztük ki célul. Jelen feldolgozás keretében nem vállalkozhatunk arra, hogy e szerteágazó kérdéskör minden szálát nyomon kövessük, csupán a fő tanulságok összefoglalására törekedhetünk. Elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozott, az eddigi gyér és szórványos utalásokkal szemben, hogy a szarmata pénzforgalom kérdését ne önmagában, a pannóniai pénzforgalomtól mintegy függetlenül, hanam azzal szoros egységben vizsgáljuk, hiszen a Barbaricum pénzforgalma bizonyos mértékben függvénye a volt szomszédos provinciákénak. A birodalmon kívüli rendszeres pénzforgalom megindításának feltétele egy polgárilag és katonailag megszervezett közvetítő provincia. Ezt a szerepet a magyar Nagyalfölddel kapcsolatban elsősorban a Kr. születése körüli évtizedekben római fennhatóság alá kerülő Dunántúl töltötte be, melyet Pannónia néven szerveztek meg. Csakhamar kitűnt azonban, hogy még a Pannóniában előkerült numizmatikai leletek összegyűjtése sem történt meg s a teljes anyagot felölelő monográfia megjelenése előtt csak részletkérdések megoldása kísérelhető meg némi reménnyel. A magyarországi szarmata sírokból és telepekről előkerült római pénzek összegyűjtése és közlése megtörtént. A zárt kincsleletekre most kerítünk sort. 54 M. KŐHEGYI: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio—Szeged közötti útvonalon (Römischer Geldverkehr und Handel an der Straßenlinie zwischen Lugio und Szeged). JPMÉ 1969—1970. 113—118. — M. KŐHEGYI: Római pénzforgalom és kereskedelem az Intercisa—Csongrád közötti útvonalon (Römischer Geldverkehr und Handel an der Straßenlinie zwischen Intercisa—Csongrád). Cumania 1972. 103—113. 445