A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Horávth Ferenc: Újkőkori sírépítmények nyomai Hódmezővásárhely–Kökénydombon és Gorzsán

Űjkőkori sírépítmények nyomai Hódmezővásárhely-Kökénydombon és Gorzsán HORVÁTH FERENC (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Az elmúlt évtized folyamán hat kulcsfontosságú újkőkori település részletes rétegtani kutatását végeztük el. E településkutatás mintegy „melléktermékeként" közel 70 újkőkori temetkezés került elő. A feltárásokon alkalmazott szigorú szintkövetéses gyakorlat nemcsak a települések kutatásában, hanem a feltárt temetkezések kapcsán is számos új eredményt hozott. Ez az ásatási módszer tette ugyanis lehetővé annak egyértelmű bizonyítását, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben az újkőkor kései szakasza idején — legalábbis a vizsgált településeken — a házak romjaiban vagy azok között látszólag rendszertelenül, s eltérő mélységben előforduló temetkezések nem egyidejűek a házakkal, hanem azok pusztulása után ásták bele a házak omladékaiba, elpusztult tűzhelyeibe és szemétgödreibe. Valójában a távolabb költözött település egy adott időszakban használt, elkülönült temetőiről van szó. Az összefüggő sírcsoportok (temetők) kimutatása azonban nem pusztán módszertani eredmény, hiszen az időrendileg és a település egykori közösségének meghatározott rendszere szerint kapcsolódó temetkezések sokoldalú elemzése lényeges új adatokkal gazdagíthatja az újkőkori tiszai népesség társadalmáról eddig kialakult ismereteinket. A gorzsai temetkezések részletes elemzése számos fontos kérdésben (így pl. a társadalmi rétegzettség kialakulása) fontos adatokkal fog szolgálni, hiszen az eddig megismert temetkezések a mellékletek, presztizstárgyak (réz, spondylus ékszerek, márvány hatalmi jelvény stb.), viseleti adatok és a temetkezési szokások terén olyan sokszínűséget mutatnak, amely a modern anthropológia eredményeivel kiegészülve (kor-, nem-, vércsoport, illetve rokoni kapcsolatok meghatározása) lehetőséget ad az adott újkőkori közösség valóban elért társadamli fejlettségi fokának pontosabb meghatározására. Bár számos részeredményről már eddig is beszámoltunk,

1 a feltárás befejezése előtt részletes elemzésre nem gondolhatunk. Ez alkalommal mindössze egyetlen jelenséget ragadunk ki bemutatásra, a magyarországi neolithikumból eddig nem ismert sírépítmények kérdését. 1985 őszén a tudományos ülésszakon röviden már említettük, hogy a Hódmezővásárhely-kökénydombi település rétegtani hitelesítő ásatása során a település egyik felső szintjéből leásott sírokat is tártunk fel.

2 A 3. sz. sír esetében a téglalap alakú sírgödör széleit követő, kerek oszlophelyeket figyeltünk meg. (I—

II. tábla, 1—2. kép) Az oszlophelyek átmérője 9 cm és 20 cm 1 Az elmúlt évtized dél-alföldi neolith településkutatási programja során előkerült temetkezésekről: HORVÁTH FERENC 1982. 204, 211; 1983. 65; 1985. 92—93, Pl. IV; 1987. 41—43, 45—46. 2 HORVÁTH FERENC 1985/a. 8. E tanulmány kéziratát 1987 októberében zártam le. 37