A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Orbán Imre: Makó római katolikus temetői a 18–19. században

Ahogy az előző példán is láthattuk, az emlék állítója gyakran megnevezi önmagát. A következő föliratot szintén a keleti rítusú katolikusok temetőjében, annak egyik kriptáján olvashatjuk : A felejthetetlen férjnek s szeretett atyának KOZMA ANTALNAK ki meghalt 1874 február 8-án életének 71-dik évében kegyeletes emlékül emelték a kesergő özvegy ALEXA ROZÁLIA és gyermekei 1874-ik év Október 15.-én Béke hamvainak Érdekesek az említett adatokon kívül a temetés részleteit is megörökítő föliratok. A következő föliratot a római katolikus temető kápolnájának külső falán elhelyezett emléktáblán olvashatjuk. „E temetőben a kápolna előtti tér jobb oldalán ismeretlen sírban nyugosznak hamvai DEBRECZENI BÁRÁNY ÁGOSTONNAK a magyar tudom, akadémia lev. tagjának. Délmagyarország első magyar úttörő történet Írójának Torontál megye alispánjának Született Miskolczon 1798 évi deczember 29-én meghalt Makón 1849 évi április 11. Nyugvó porait e kőlappal jelöli Torontál megye hálás közönsége 1884" Ezeken kívül találunk jónéhány, sajátosan egyedi, a meghalttól egyéni hangon búcsúzó szöveget, melyekben jórészt az örök boldogságban való újbóli találkozás reménye szólal meg. Donyecz Ferencz ügyvédbojtárt 1882-ben így siratták: „Szeretett jó fiú és testvér miért is hevült annyira minden nemesért a szíved? A nemes szíved pályafutása hamar véget ért." A magára maradt férj 1850-ben a következőket vésette felesége keresztjére: „Várj el engem drága lélek Csendes nyugodalomba Miglen itt a földön élek epedt nyugodalomba. Míg az Egek kebelében egyesülünk viszontlátz. Ölel téged elméjében Férjed Posonyi Ignátz." Egy másik férj és az eltemetett asszony édesanyja így búcsúzik : „Életünk szomorú bánatunk végtelen csak te légy boldog kedvesünk odafent amitől fájdalmunk, ha néha megenyhül. Szellemed angyali, csókja az egyedül hü férjed s jó anyád" A legszebb, s egészen régi hagyományt őrző, az előtte elhaladót megszólító sírkövünk : 390