A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Orbán Imre: Makó római katolikus temetői a 18–19. században

tehát a már említett Hänsl Anna, akinek a külső falon elhelyezett vörös márvány sírkövén a következő fölirat olvasható : Ezen setét sir boltozatában nyugosznak — makai serfőző Viblitz Hauzer János hív feleséginek Istenben boldogult Hänsl Annának aki az 1828-ik esztendei december 27.-én meghalálozott, — hamvai. Az építés tényét pedig a kápolna bejárata fölött akkoriban elhelyezett, még ma is látható, ugyancsak vörös márványtáblán örökítették meg. AZ ÚR ISTEN DICSÖ-SÉGÉRE SZENT ANNA ASZSZONY TISZTELETÉRE KEDVES, S' HÍV FELESÉGINEK NÉHAI HÄNSL ANNÁNAK, A KI AZ 1828-ik ESZTENDEI DECEMBER HOLNAP 27-én ISTENBEN EL NYUGODOTT, ITT NYUGVÓ HAMVAI FELETT, ÖRÖK EMLÉKEZETÜL TULAJDON KÖLTSÉGÉN ÉPÍTTETTE VIBLITZ HAUZER JÁNOS MAKAI SERFŐZŐ MDCCCXXIX.' A kápolna gondját, mint a temetőjét és a már említett temetőkeresztét, megfelelő fizetség ellenében az alapítás évétől még 1859-ben is Horváth András „feddhetetlen erkölcsű" makói takács viselte.

28 Persze a legszakszerűbb gondoskodás mellett is szükség volt a kápolna időnkénti nagyobb arányú megújítására. Erre először 1852-ben került sor, mely a hátrahagyott tőkepénz és a hívek áldozatkész hozzájárulása folytán nem jelentett különösebb gondot.

29 Ahogy az előbbi rendelkezésből kiderült, Viblitzhauser mester nem elégedett meg pusztán a kápolna fölépítésével. Akaratának megfelelően sikerült a temetőkápolnát a szükséges egyházi fölszerelésekkel, így a mise bemutatásához elengedhetetlen szent ruhákkal s edényekkel, egy Szent Anna képpel, haranggal és egyéb berendezésekkel, oltárral, székekkel ellátni (II. melléklet). E szent tárgyak közül a valamely vidéki festő ecsetvonásait őrző és talán éppen ezért kicsit provinciálisnak ható oltárkép mind a mai napig megmaradt. A festmény egy, a barokk korban népszerűvé vált motívumot örökít meg, mégpedig azt a jelenetet, amikor az ülő Szent Anna az ölében lévő könyvből, azaz a Szentírásból olvasni tanítja a gyermek Máriát. A kompozíció harmadik szereplője Szent Joachim, aki a két nő mögött a háttérben állva szeretettel tekint le az előtte lévőkre. A kép mintájául az általánosan bevett típus mellett a Szent István templomban álló, valószínűleg az 1770-es évekből származó barokk Szent Anna oltár szolgálhatott. Sajnos a kápolna eredeti harangja már nincs meg. A mostanit özvegy Szabó Józsefné Bagaméri Veron öntetté 1874-ben.

30 г

' Г', '" Egy temető külső képét az eddig említetteken kívül döntően az itt található sírok, síremlékek határozzák meg. Ezek Makón a 19. században keletkezett temetőké28 Az 1859-es jegyzőkönyv. 29 Lásd a 20. jegyzetet. 30 A harang fölirata: „KÉSZÍTETTE ÖZV: SZABÓ JÓZSEFNÉ BAGAMÉRI VERON 1874." 372