A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Tóth Ferenc: Makó város úrbéri küzdelmeinek kezdetei, 1778–1805

Közönséges szokás szerént minden sessio után tized fejében, melly itten kilentzed hellyet esni állíttatik, 12 posonyi mér^ búza vagyis őszi vetés után esendő termést calculusra vévén 612 7/8 sessio után földesuraságnak esne átallyába 7351 posonyi mérő búza, mellynek mérőit 45 krajcárokkal számlálván, tészen 5 514 45 A tavaszi termeiből pedig úgymint árpa, zab, kukoritza és kölesből átallyába egy sessio után 15 posonyi mérőt számlálván, esne 9190 1/2 mérő, ezt 18 krajcárjával felvévén, tenne 2 757 9 Borbéli tizedet is legalább számlálni lehet átallyába 1000 akóra, akóját pedig 2 forintjával és így váltsága fejibe esne 2 000 Bárány tizedből is legalább bejöhet 1 000 Lentse, borsó, bab, kender és len tizedből is lehet reményleni 200 Pálinka főző üstök, mellyekkel a szöllös gazdák a törkölyt kifőzni szokták, árendája is fel mehet 100 Méheknek dézsmája kitétetik 200 így tehát az urbáriális adózások summája tenne 31 568 50 5/8 A kommunitás elfogadhatatlannak tartotta az urbárium által tervezett úrbéri kötelezettségeket, az abban foglaltak könnyítésére utasította az elöljárókat. A város elutasító magatartása miatt, a következő év októberében már taktikusabb ajánlattal állt elő a püspökség. Javasolta, tartsanak próbaesztendőket, ezalatt ki-ki tapasztalhatja az urbáriumba foglalt szolgáltatásoknak és adózásoknak súlyát és három esztendő után véglegesen döntsenek, hogy urbáriális szerződés mellett akarnak-e maradni vagy az urbárium rendelése szerint kívánják a kiszabott terhet „békével viselni". Az uralkodó döntését a helytartótanács 1804. szeptember 18-i leirata tartalmazta: „Azt, hogy nem contractus szerént tractáltassanak és urbárium alá vettessenek a lakosok, csak kérdésbe sem lehet hozni, mert az ellenére volna mind a királyi comissáriusoknak kiadott felséges instructio 26 §-ának, mindannak, hogy a megszállásnak idejétől fogva mindenkor contractus szerént tractáltattak." Az utasítás szerént a szerződést 15 évre kell megkötni és a robot megváltásából 13 497 f 30 krajcárt az uraságnak el kell engednie. A végleges szerződés megkötése előtt, 1804. december 20-án az uraság pontokba foglalta kívánságait, amelyre a város elöljárói írásban válaszoltak. 1. Királyi rendelkezés határozta meg a szerződésnek 15 évre történő megkötését. 2. Az uraság minden jobbágytelek után 6 két marhás robotot kívánt, a zsellérházak után 6 gyalog napot, a hazátlan zsellérektől in natura nem kért semmit, a többi robotnapot 24, 12, 12 krajcárral megengedte megváltani. A város egy napi két vonó marhás szolgálatot, egy napi gyalog szolgálatot ajánlott föl, összegszerűen pedig 20, 10, 10 krajcárt. A város a belső és külső legelő kimérését jó és hasznavehető földből kérte. 3. Az 591 7/8 sessio után esendő urbáriális vajat, kappant, csirkét, tojást, borjút in natura fenntartja az uraság. 4. A hosszú fuvart in natura kívánja a földesuraság. A város óhaja, hogy ez „alkalmatos időben tétessen, valamint menet vagy jövet két napi útnál többet ne tegyen és vagy menet vagy jövet teher nélkül tegyen. 5. Ha elegendő nád és gyékény terem, minden házhelyes lakos 40 kéve nádat vagy gyékényt vág az uraságnak és a megmutatott helyre hordja. 6. A búzából és árpából vagy zabból esendő dézsmát az uraság a kamarális mód szerint kívánja, vagy minden egész telek után 10 posonyi mérőt, a város 3—3 köböl (vagyis 6 posonyi mérő) mennyiséghez ragaszkodik. 7. Az uraság a Fehérház melletti kukoricaföldek, a gerizdesi, szardicsi szőlők melletti kenderföldek, a szentlőrinci kertek után is kívánja a dézsmát. A község alkalmazkodik a királyi rendelkezéshez. 321