A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Trogmayer Ottó: Adatok a kora neolitikus életmód kutatásának kérdésköréhez

gyakori. Átmérőjük néha 20 centiméteren felüli. Keresztben átlyukasztottak, lapjukat ujjbeggyel benyomott gödröcskék tagolják, de van díszítetlen darab is. A fentieken kívül ritkábban fordulnak elő henger, gurgulya, illetve kúp alakú kisebb példányok. Egy részük ezeknek is átfúrt. A kúp alakúaknái, csúcsuknál keresztben fekszik a vékony lyuk. Meglehetősen gyakran felbukkan egy — ugyancsak kizárólag a Köröscsoportra jellemző — henger alakú típus, melynek palást része mindig körömcsípésekkel, vagy ujj benyomásokkal díszített, felülete általában fényezett. Egyik oldalán félkör metszetű hosszanti barázda fut, két végén egy-egy körbefutó — haránt irányú — hasonló horony tagolja. Ennek vonalában mindkét végén keresztben átfúrják. Kutzián Ida monográfiájában, a különböző nehezék-formákat részletesen elemezve feltételezi, hogy a kérdéses tárgyak egy része hálónehezék lehetett.

45 Feltételezéseit Tompa F.,

46 illetve Banner J.

47 korábbi megállapításai is támogatják. Megállapítja, hogy a feltételezett használati mód mellett szól átfúrásuk, illetve úgy véü, hogy az átfúratlan példányokat bőrzacskóba, háncs- vagy gyékény fonatba kötötték s úgy függesztették a halászháló alsó szegélyére. Megállapításait, — elsősorban az átfúratlan példányok alapján — Csalog J. erős bírálat alá vonta. Érveinek legfőbb támpontja, hogy a paradicsomformájú nehezékeket, illetve a félig átfúrt példányokat gyakran tűzhelyek mellett találták. A tárgyaknak tűzikutyaszerű rendeltetést tételez fel.

48 A különböző formájú — gúla vagy csepp alakú — nehezékek hálósúlyokkal való azonosításának gondolata Herman Ottóban vetődött fel először, amikor Hampel J. vezetése mellett, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét tanulmányozta. Több hasonló analógiát fel is sorol, a recens hálósúlyokkal való formai egyezésre.

49 „A hálósúlyok, úgy mint a fenékhorog súlyai is sok esetben összevágnak azokkal, melyek magyar praehistorikus helyeken találtatnak..." A múlt századi hazai halászati anyagra vonatkozó irodalomban számos adatot találnak az égetett agyag (tégla) nehezékekre. Ezek azonban elsősorban nagyméretű kerítőháló különböző részeire vannak erősítve. Az ilyen szerszámok kezeléséhez, igen nagy szaktudásra van szükség.

50 A kérdéses múlt századbeli, vagy középkori nehezékek homokkal soványított, igen jó égetésű, kemény példányok, élükön kopásnyomokkal. A háló húzásakor, kivetésekor, partra, vagy csónakba szedésekor a nehezékek állandóan egymásnak ütődve erős kopásnak vannak kitéve. A keceháló alját szegélyező csontok is fényesre kopnak a használat során. Már Krecsmarik Endrének is feltűnt, hogy a nehezékek egy része, — melyeket a telep különböző részein talált, néha 40—50 is volt egy helyen — mállott állapotú.

51 Anyaguk durva agyag, törekkel keverve. Néhány példány teljesen átégett, de belül zömmel fekete színűek, s vékony piros színű átégett burkolat borítja felületüket. Előfordul a szürkére égett felületű, belül fekete típus is. Talált kagylóhéjjal soványító« példányt is. A nehezékek anyaga, állapota mindenütt hasonló a Krecsmarik által megfigyeltekhez. Igen sok a töredék, mi indokolná a használat során tönkrement példányoknak a telepre való szállítását? A korai neolitikum nehezékein kopásnyomokat nem lehet felfedezni. A már említett vékony, vörösre átégett réteg alól, feltétlen kibukkanna a belső rész fekete színe, ha a nehezékek a háló használatánál fellépő erős kopásnak lettek volna kitéve. Ha háncsba, bőrzacskóba burkolásra gon45 KUTZIÁN I. i. m. 82. 46 TOMPA F. 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. BRGK 24/25 1935. 45. 47 BANNER J. i. m. 1937. 34. 48 CSALOG J. Zur Frage der Körös-Gruppe in Ungarn. Acta Ant. et Arch. VIII. 1965. 19, 49 HERMAN О. i. m. 146. 50 SÓLYMOS Б. Dunai halászat. Budapest, 1965. 84. 51 KRACSMARIK Б. A békésszarvasi őstelepek. AÉ. 35. 1915. 13, 26