A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Néprajz - Szigeti György: Csanyteleki népdalváltozatok

Csanyteleki népdalváltozatok SZIGETI GYÖRGY (Budapest) Bevezetés Csanytelek Csongrád megyei község a Tisza mellékén, a Szegedet Csongráddal összekötő műút mentén, Csongrád várostól 16 km-re fekszik. Már a történelem előtti korban emberi lakóhely volt Csanytelek területe, hiszen a Tiszában mindenkor elegendő hal szolgált az itt élők táplálékául. A nagy számban talált régészeti leletek is tanúskodnak az itt élő egykori emberek életéről. Honfoglaló őseink szláv törzseket találtak ezen a helyen. A királyság megalapítása után a vidék lakossága már Szent Gellért működése idején keresztény lett. Csanytelek először Chonu névalakban a Bars megyében fekvő garamszentbenedeki apátság alapító oklevelében szerepel, mivel I. Géza király az apátságnak ajándékozta Csanyteleket, a határában lévő halastavakkal együtt. A későbbi oklevelekben így szerepel a falu neve : Chani, Chano, Chantelek. Az 1241-ig jól fejlődő falu a tatárjárás alatt teljesen elpusztult. Később a kunok nyugtalanították a visszatelepülök életét, minek következtében még 1421-ben is néptelenül állt a hely. A garamszentbenedeki apátságnak ezt a nehezen ellenőrizhető és a szomszédoktól zaklatott távoli birtokát Sáry Péter székesfehérvári kanonok, Hunyadi János volt kancellárja, későbbi királyi kincstartó szerezte meg, és még az 1561. évi adójegyzékben is a Sáry család nevén szerepel. Gyula ostroma után a törökök is elpusztították a falut. Birtokosa 1602 után Lugassy János lippai kapitány volt, aki rác katonákat telepített a birtokára. Lugassy örököse Borbála lánya, Bercsényi Imre neje lett. Ők birtokolták akkor Csanyt. A felszabadító háborúk során újból pusztává lett falu 1701-ben a Bercsényi Miklóstól elkobzott javak között tűnt fel, mint lakatlan hely. Csanyteleket III. Károly király 1702-ben gróf Schlick Lipótnak adományozta Csongrád faluval együtt. Gróf Károlyi Sándor adománylevelében is pusztaként szerepel 1722-ben. Ezen az uradalmi pusztán 1759-ben 30 alkalmazott élt, de 1828-ban 1699 Csanytelekre települt lakosnak már 223 háza volt és a falu területének jelentős részén virágzó dohánykertészet létesült. A mai csanyteleki templom 1828-ban épült. A lakosság 1930-ban 4600 főnyire szaporodott, és leginkább őstermeléssel foglalkoztak (3607 fő). Az őstermelő lakosság közül 534 az önálló gazda 488 segítő családtaggal és 1163 eltartottal. Gazdasági cseléd 393, gazdasági munkás 1004. Az iparosok, kereskedők, alkalmazottak, szabadfoglalkozásúak, napszámosok, nyugdíjasok és házicselédek összesített száma 1012. A község határának területe 1930-ban 10 405 kat. hold, aminek közel 50%-a gróf Károlyi László örököseinek felgyői uradalmához tartozott (4643 hold). Nagyobb 273