A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Néprajz - Bárkányi Ildikó: Gyermekjátékok Csongrád tanyavilágában az 1910–1930-as években

„Mikor már a mi gyerekeink vótak, akkó már Áginak vettünk babát, gyerekkocsit, Jancsinak vettünk rollert. Az akkor még csak fábul vót. Ez '36-ban, vagy '37-ben vót. Akkor Jancsinak vettünk a piacon a nagynénémmel fából való kocsit, szürke lóval. Fából vót az is." (Újszászi Jánosné) A játékszereket a kicsiknek a szülők, vagy nagyobb testvéreik készítették, később maguk alkották őket. Készítésükhöz a különféle növények szárát, termését, virágát, fát, papírt, madzagot, drótot, eltört cserép darabjait, rongyot és sok más, a felnőttek szemében használhatatlannak tűnő dolgot használtak fel. Az egykor gyermekek által készített játékok mára rég elkallódtak, csak az emlékezet őrizte meg őket, s hasonló sorsra jutott a készen kapott játékok többsége is. Akad azonban, aki ma is féltve őrzi hajdani babáját, vásáron vett babaágyát. A játékszerek sokaságát formájuk és használatuk szerint csoportosítottam.

8 1. Csutkababák a Tari László Múzeum gyűjteményéből, menyasszonynak, menyecskének, öregasszonynak öltöztetve. Rekonstrukciók, Szepesi Istvánné készítette őket 1986-ban. Lsz. 87.8.4., 87.8.5., 87.8.6., 87.8.7. A játékbabák közé sorolhatók mindazok a játékszerek, amelyek emberi alakot ábrázolnak, még akkor is, ha csak ideiglenesen töltik be ezt a szerepet, vagy ha nem öltöztetik, babusgatják őket. Néhány figura kivételével a babák készítésében inkább a kislányok jeleskedtek. A legegyszerűbb baba a pipacs bimbójából készült. Külső burkát lefejtve, szirmait lefelé hajtva babaformát kaptak, melynek feje a magház, ruhája a lehajtott sziromlepel volt. A tök termését ősszel kivájták, üres héjába szemet, szájat, orrot vágtak, majd belsejébe gyertyát állítottak. Nagyobb fiúgyermekek szívesen ijesztgették vele a lányokat. 8 Ebben LÁBADINÉ KEDVES KLÁRA példáját követtem. 243