A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Trogmayer Ottó: Adatok a kora neolitikus életmód kutatásának kérdésköréhez

sem tudjuk, hogy vadontermő fűfélék maradványai, vagy termesztett gabonaneműekre utaló kalászok lenyomatai-e? E lenyomatok vizsgálatát botanikusaink sürgős feladatának tartjuk. Természetesen a csekély hagyaték nem indikálja annak feltételezését, hogy a csoport embere nem ismerte a földművelést, mindössze arra enged következtetni, hogy az az életmódban nem játszott elsődleges szerepet. A feltételezett termesztett növényekre csak az idősebb vagy hasonkorú telepek anyagából következtethetünk. M. Hopf meghatározása szerint az argissai prekerámikus rétegből az alábbi kultúrnövények maradványait tudjuk kimutatni : lencse (Lens spec.) egyszerű búza (Triticum monococcum) árpa (Hordeum vulgare.), tönkbúza (Triticum dicoccum.) köles (cf. Panicum miliaceum.).

22 Hasonló adataink vannak a macedóniai Nea Nikomedeia lelőhelyről, jóllehet a végleges feldolgozást még nem végezték el. A termesztett növények között itt is előfordul a búza, árpa, borsó és a lencse, bizonyos gyűjtögetésre utalnak a telepről származó körte, pisztácia maradványok, valamint megszenesedett makkok.

23 Ez utóbbiról az ásató feltételezi, hogy talán állatok takarmányaként gyűjtötték, de ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy számos történelmi párhuzamot tudnánk felhozni arra, hogy a makk emberi fogyasztásra is alkalmas volt. A Vrsnik III. rétegében talált megszenesedett magvak között az alábbiakat találjuk meg: Triticum cf. monococcum 2., Triticum monococcum L., Triticum dicoccum Schübl., Triticum cf. aestivocompactum Schiern., Hordeum vulgare L.

24 Az utóbbi évben néhány példányt meghatároztak a bulgáriai Azmaska rétegeiből is. Azokból a szintekből, melyek megfelelnek a Karanovo I. csoport korának illetve átmenetet képeznek Karanovo I—

II között, az alábbi gabonafélék kerültek elő. Triticum dicoccum, Triticum monococcum, Triticum aestivum L. Az előbbiekhez képest újként jelentkezik a Lathyrus Cf. cicera L., (Lednek) Vicia ervilla (Bükköny) Pisum sp. (borsó).

25 Valószínűnek tarthatjuk, hogv a fentebb felsorolt gabonaféléket a Körös-csoport embere is ismerte. A fentiek közül az egyszemű búza és köles őshonos DélkeletEurópa egyes területin. Kérdéses azonban, hogy azok termesztése is elsődleges-e a kérdéses vidékeken. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Kisázsiából a protoneolitikum, majd későbbi időszak során beáramló kisebb egységek hoztak magukkal gabonanemüeket is. Különösen az Argissán előkerült, a prekerámikus szintből származó árpamaradványok utalnak keleti kapcsolatokra. M. Hopf megállapította, hogy a kutatás mai állása szerint az árpának a mediterrán, illetve európai területeken semmilyen primitív kiinduló formája nem ismert. Az árpa valószínű Közép-Ázsiából származik. Megállapítása szerint az Argissai prekeramikum hordozói, vagy magukkal kellett, hogy hozzák keletről s ezzel együtt feltételezhető, hogy ők is keletről vándoroltak be, vagy átvették elődeiktől, illetve szomszédaiktól.

26 A megszenesedett maradványok alapján a növénytermesztés intenzitására alig következtethetünk. Nem kevésbé bizonytalan tehát a földművelés jellegének és súlyának meghatározása a Körös-csoport hagyatékán belül. Rendkívül érdekesek számunkra S. Piggottnak a klasszikus korszakok írásbeli adatai alapján visszavetített következtetései, melyeket összevet egyes teli telepek jól 22 MILOJCIC V.—BOESSNECK J.—

HOPF M. i. m. 101 pp. 23 RODDEN R. i. m. valamint, A European link with Chatal Hüyük...ILN 1964. 564. pp. 604. pp. valamint Recuil discoveries from Prehistoric Macedonia. Balkan Studies 5. 1964. 109, 24 HOPF M. Zbornik Stip. 2. 1961. 25 Radiocarbon 8. 1966. 32. 26 Argissa Magula. Bonn 1962. 102. 20