A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

lyen, „ősrégi" emberi csontokkal teli 8 m hosszú sírboltot találtak. A vár északi részén a kápolna helyén van a sír. (SzN 1882. szept. 30. 2.) A várbontásból származó tégla- és kőtörmelékből eleinte „egy emlékszerű építményt" akartak létesíteni, de ez költségesnek bizonyult, a másik terv, hogy egy gúlát rakjanak össze belőle, célszerűtlen lett volna. Végleges helyük valószínűleg a Somogyi-könyvtár folyosóján és az épület udvarán lesz. (SzH, 1884. dec. 17. 2.) A kövek Reizner János véleménye alapján a Somogyi-könyvtárba kerülnek. (SzH 1885. jan. 31. 3.) Vö.: HORVÁTH FERENC—ZOMBORI ISTVÁN: 1986. 167—225. 82. Szeged-városháza A városháza alapjának méretmegállapítására közvetlen a városháza falai mellett három ponton leástak. Az északi oldalon, egy ölnyi mélységben két ép, fekvő helyzetű férfi csontvázat találtak egymás mellett. Az épületet 1799-ben alapozták, így csak ezután kerülhettek oda. (SzH 1881. szept. 28. 2.) 83. Szeged, Zárda utca Felsővároson a Zárda utcai volt Heiter-féle ház udvarán, a ház falától egy m-nyi távolságra kb. egy öl átmérőjű gödröt ástak. Egy boltozott kriptára akadtak, mely félig tele van vízzel és sok embercsontot szedtek ki belőle. Szluha főkapitány és Reizner igazgató kimentek a helyszínre. Reizner a téglázatból és a kripta mellett lelt elrozsdásodott késből arra következtet, hogy a kripta újabbkori, XVII. vagy XVIII. századból való. A városnak a múlt századból való legrégibb térképe szerint a Zárda utca helyén levő Barátok utcája a minoriták közeleső temploma felé vitt. A térképen a régi templom — a mostani elemi iskola — körül temető van. Lehetséges, hogy a temetőhöz tartozott a sírbolt. (SzH 1887. júl. 27. 2.) Tárgyat nem találtak, csak 16 koponyát. Visszafalazták a kriptát. (SzH 1887. júl. 28. 2.) A törökvilág alatt lerombolt legelső felsővárosi templom állt azon a helyen, ahol a Heiter ház van. (SzH 1887. aug. 28. 15.) 84. Szeged-Alsótanya : Átokháza, Rívó erdei dűló' (ma Ásotthalom) Az alsótanyai Átokházán, a Rívó erdei dűlőben Tömörkény István, őt követően Reizner János vezette a városi múzeum ásatásait. Reizner megtalálta annak a jazyg kori fibulának a párját, amit előző héten Tömörkény lelt. Mindkettő zománcos, email betétes fibula és a múzeum ezekkel együtt már hat ilyen tárgyat őriz. (SzH 1903. febr. 26. 5.) 85. Szeged-Alsótanya: Átokházi kapitányság, Vajda Benjamin szélmalma (ma Ásotthalom) Az átokházi kapitányság alsó részében, Vajda Benjamin szélmalmának dombján két napig Tömörkény István ásatott. Kiss Ferenc erdőmester erről a lelőhelyről már őriz leleteket. Az eddig talált sírok dél felé tájoltak, bronzkoriak, vasnak csak alig van nyoma. Több gyöngysor került elő, égetett anyagból, kék és zöld színű üvegből, fehérre fakult borostyánokból. Egyik sírban bronz gyűrű és egy kalapácsolt bronz kerék volt. Egy gyermekváz csontjain gyöngysorok voltak, a nyakában egy kicsi bronzcsengetyű. Másik sírból bronz fibula került elő. Egy fegyver nélküli férfi sírban sok állati csont, közte agyaros vadkanállkapocs volt. Az edények nem korongon készültek. A leletek a városi múzeumba kerültek. (SzN 1903. febr. 18. 4.) 86. Szeged-Alsótanya : Bojárhalom (ma Domaszék) „Ördög József alsótanyai gazda, a feketeszélen az 542

u számú, úgynevezett jámborkahegyi szőlőt bírja."

30 Egy évvel ezelőtt, egy dombot akart lehányni. Ásás közben körülbelül másfél méternyi szélességben öt emberi és három lócsontvázat talált. „A középső csontváz horpadt bordacsontjai, gégéje, lába és keze, melyben ércznyilat tartott, tele voltak aggatva különféle arany és ezüst ékítményekkel, a többi csontvázak fejénél karikákba font aranyfüggők, kezeiken pedig karpereczek és gyűrűk voltak. Az öt csontváz lábainál egymás mellett három ló óriási csontváza feküdt. A lócsontvázak is tele voltak szórva ezüst csatokkal, a középső lovon érez nyeregkápa, a másik lovon pedig kengyel és zabla-érczek, továbbá ezüst ékítmények, könnyű érezszerszámok vannak." Ördög a csontokat belehányta a gödörbe egy emberi és egy lókoponya kivételével, a tárgyakat rongyokba göngyölve berakta egy kamrába. A leletről Eördögh Ferenc szegedi ügyvédnek beszélt, aki behozatta vele az 30 Irattár 29/891. Reizner jelentése a leletről Hampel Józsefnek 1891. febr. 12-én: „Ördög András tanyája és tanya földje a bojárhalmi iskola mellett levő nagy dombtól északnyugat irányban mintegy másfél kilóméternyire fekszik. [...] (:laknak a f. 542. sz. a Vass Imre kapit.:)" 219