A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

68. Szeged, Hétválasztó szálló A napokban az Aranysas vendéglő udvarának hátsó részét kertté akarták alakítani, ezért fölásták a földet. Pár lábnyi mélységben a napszámosok emberi csontvázra akadtak. A csontok régiek, törékenyek. ,,A rendőrségnél a lelet nincs bejelentve." (SzH 1887. ápr. 11. 5.) Helyesbítés: nem az Aranysas, hanem a Hétválasztó udvarán találták a csontvázat. (SzH 1887. ápr. 14. 5.) 69. Szeged, Kendergyár Az újszegedi kendergyár mellett karácsony előtti napon cölöpnek való üreget ástak és „egy húsz kr-os nagyságú aranypénz került a napvilágra". A pénz II. Ferdinánd idejéből való, egyik felén a király alökja, a másikon az 1633-as évszám. A kendergyári fölügyelő megvette a munkásoktól és a Somogyi-könyvtár múzeumának ajándékozta. (SzH 1888. dec. 28. 4.) Az újszegedi kenderkikészítő telep területén ásás alkalmával találtak egy négy krajcár nagyságú aranypénzt, II. Ferdinánd korit, 1630-as dátum van rajta. A pénzt a gyár igazgatója, Hipp Dezső a Somogyi-könyvtárnak adta.

29 (SzN 1888. dec. 28. 3.) 70. Szeged, közúti híd Az újszegedi rózsaliget földmunkálatai során mintegy ötven emberi csontvázat leltek. Megállapították, hogy legalább negyven évvel korábban elhalt férfiak maradványai. (SzN 1891. márc. 17. 5.) Az újszegedi oldalon, az ártérben, csaknem a közúti híd alatt néhány emberi csontváz részeire leltek. Az újszegedi rózsáskert feltöltéséhez innen hordják a földet. (SzH 1891, márc. 18. 4.) A csontok a közúti híd újszegedi végétől északra, kb. húsz lépésnyire kerültek elő, nagyon valószínű, hogy a lőporraktár robbanás áldozatait rejtette ott a föld. (SzN 1891. márc. 18. 4, 19. 3, 20.4, 23.2.) Az a hír, hogy az újszegedi rózsáskertben 50 emberi csontvázra akadtak, nem igaz, mivel a helyet nem ássák, hanem töltik a Tisza árteréből hordott földdel. Ott találták azt a néhány emberi csontot, amit „a rendőrség egy gyermek-hullára való koporsóba eltemettetett". (SzH 1891. márc. 23. 1-2.) 71. Szeged, Móra iskola A Móra iskola alapozásánál rájöttek, hogy a kiásott föld alkalmatlan az udvar feltöltésére, mert kiállhatatlanul rossz szagot terjeszt. „A föld rothadó hullákkal és porladozó csontokkal van tele, minthogy évtizedek előtt e helyen temető volt." (SzN 1892. júl. 24. 4.) 72. Szeged-Öthalom „...az alföldi vasút-töltés betöméséhöz az öthalom földjét hordják hajókon." A munkások sok emberi csontot „több darab régi ékszert, hüvelyk vastagságú kőedényeket, kardot, sat. találtak [...] Ugyancsak az Öthalom belsejében találtak egy meglehetős nagyságú, kiégett oldallal bíró vermet, a mely tele volt kölessel." A leleteket össze kellene gyűjteni és megőrizni a város számára. (SzH 1879. máj. 18. 3.) Leletek között ezüstpénzek, cserépedények, réz karperecek, sok késpenge, női nyakékszerek vannak. A Nemzeti Múzeumból egy szakértőt küldtek az ásatásra. (SzN 1879. máj. 20. 3.) A „Tolna" gőzhajón elszállították a leleteket a fővárosba. „Jankovich kormánybiztos intézkedése folytán azonban egy láda, különböző régiségi tárgyakkal, a szegedi főgimnázium múzeumának engedtetett át." (SzH 1879. máj. 20. 2.) Elismeréssel említi Jankovich kormánybiztost, a leletek megmentésében játszott szerepéért. (SzH 1879. máj. 23. 3.) Az öthalmi leletek megérkeztek a Nemzeti Múzeumba. Varázséji Gusztáv, a NM hivatalnoka a több mint száz sírból saját jelenlétében 34-et tárt fel, prehistorikus, római kori és honfoglalás kori sírokat. Egy Ducas Mihály korából való aranyérmet is találtak. (SzN 1879. jún. 29. 4.) A leletek utolsó részletét, 14 csontvázat, néhány durva cserépedény töredéket, egy felismerhető bélyeg nélkül téglát és 3 szarvasagancsot elküldtek a Nemzeti Múzeumba. (SzN 1879. júl. 23. 3.) A Nemzeti Múzeumban kiderült, hogy a „talált érez darabok" jó ezüstből valók, ezért a múzeum ezüsttárába helyezték el a tárgyakat. (SzN 1879. aug. 3. 3.) Varázséji Gusztáv: A szeged-öthalmi őstelep és temető. Az Arch. Ért.-ben megjelenő cikket közli. Varázséji Gusztáv május 10.-jún. 24 között volt a helyszínen. Érkezése előtt kb. 40 sírt bontottak ki, utána mintegy 60-at, melyek közül 42-t vizsgált meg és írt le. (SzN 1881. jan. 28. 1-2., uo. jan. 29. 2-3., uo. jan. 30.2.) 73. Szeged-Rókus A rókusi temető melletti akol telepen egy 1618-ban, Lipót uralma alatt vert aranypénzt találtak. Egy disznó túrta ki a földből. Herman Ottó volt országgyűlési képviselőnek adták a talált pénzt. (SzN 1881. jún. 10. 3.) Irattár 261/889. Hipp Dezső gyártulajdonosnak köszönet 1 db magyar aranyért. 217