A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - †Korek József: A zombor-bükkszállási 17. századi temető sírleletei

noha a történelmi források mint falut csak a XVI. század első évtizedeiben említik először. Utolsónak említjük a Wámoscher — Kruspér szálláson talált leleteket. Innen való a Bácskai Múzeum legszebb középkori telepanyaga, mely mintegy 80 fémtárgyat foglal magában. Kora több évszázadra kiterjed. Gombosvégű sarkantyúi az Árpád-házi királyok uralkodásának utolsó harmadából származnak. A lelet egyes darabjai a XVII. századból valók. Kruspér szálláson a leletek tanúsága szerint század végétől a XVII. századig volt település. A fent vázolt leletekkel kimerítettük mindazt, amit Zombor múltjáról régészeti megvilágításban eddig ismerünk. Mint látható, hézagos és kevés a régészeti anyag; ezeket is egy-két lelőhelytől eltekintve még az első világháború előtti időkből a Történelmi Társulat munkájából ismerjük. Jugoszláviában a régészeti kutatások fellendülése következtében mind a régészeti koncepció, mind a régészek helyzete más volt, mint a Magyarországon kialakult múzeumoké 1868 óta (Jósa András Múzeum, Nagykálló). A jugoszláviai régészet koncepciója az európai kultúrákat kialakító lelőhelyekre, illetve a teljes feltárásra való törekvésre irányul (Vinca, Gomola, Sarvas, Osijek, Zagreb, Sarajevo és körzete, Dálja, Gribic, Bács, Batina). Meggyőződésem, hogy a jugoszláviai régészet koncepciója közelit a magyarországihoz és Jugoszlávia bácskai és a hozzá tartozó bánáti részben bővül a régészek száma, és sor kerül a kisebb, helyi jelentőségű lelőhelyek feltárására. A trianoni békéből adódóan ezen a területen is fellendül a történeti kutatás. Meggyőződésem, hogy a jugoszláviai régészek sina ira et studio elv alapján tisztázzák a középkor történetét. 201