A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - †Korek József: A zombor-bükkszállási 17. századi temető sírleletei

metéssel járó viseleti szokás szerény körülmények között élő népességre enged következtetni, ahol a módosságot legfeljebb a mennyiségben való többlet jelzi. A bükkszállási temető egyetlen kormeghatározó lelete a 144. sírból előkerült érem. Az érme II. Ferdinánd 1637-ből való dénára. A temető korának meghatározásához támogatást nyújt a bácsmonostori temető, amelyből Gubicza Kálmán tárt fel részleteket. Az anyagot a zombori múzeum őrzi 2446—57 leltári számok alatt. Az anyag — a 3. sír kivételével — nincs sírok szerint elkülönítve, a mellékletek összetételükben rokonok a bükkszállásival. Megegyeznek a gyöngyök színben, fajtában, és egészen biztos, hogy egyazon műhelyben készültek. A hajtűk, pitykék azonossága, a kisméretű cyprea kagylók használata nagyobb mennyiségben közel azonos kort mutat, sőt viselői ízlésében kialakult azonosságot, illetőleg etnikumot kell látnunk. A zombori múzeum 2458 ltsz. alatt Bodrogszigetről 11 érmet őriz. 4 nehezen olvasható, 7 szinte olvashatatlan. Egyiken „Gott ergeben soll", 3 korona és 3 körirattal, a hátlapon „Gottes Reich bleibe ewig". A cifrázatok között birodalmi alma kereszttel és a Babenbergiek fehér szalagja, kék emaillal. Ez az ovális veret biztosan kegyérem és XVII. századi. Valamennyi érem jeton. Vitás a legkisebb, amely lehet pénz is, de valószínűbb, hogy ez is jeton. Mindössze kettőn látszik éremkép és felirati nyom. A legvalószínűbb, hogy francia jetonok, és a XVII. század közepére keltezhetők. A bükkszállási temető egységes leletanyagot tükröz, s nincs nyoma annak, hogy egy középkortól kezdődő folyamatos település sírjai kerültek elő. Nincs valószínűsége annak sem, hogy a megmentett rész késői szakasza a temetőnek, mert a területen folyó földmunka a korai anyagot is a felszínre hozta volna. Az agyag összetétele elüt a magyarországi hasonló korra keltezett leletanyagtól, és etnikai anyagát szlávnak, bunyevácnak tartom. A népi viseletben még élő csüngők, hajdíszek, cypreakagylók feltétlenül erre utalnak. Az előkerült sírok viszonylag nagy számából arra következtethetünk, hogy a temető nagyobb településhez tartozott. Forrásokból ismert településsel véglegesen azonosítani nem tudom, feltehetően az elpusztult Bukováchoz tartozott. Összefügg a temető etnikuma a nagy szerb betelepítési akciókkal, és a temető korát a hódoltság korának végére — a XVI. század és XVII. század közepére — teszem. Kiegészítés A régészeti anyag, amely a Bácska területéről származott, az utolsó darabig visszakerült a zombori múzeumba, újra leltározva, kartonozva és kiállítva. Az embertani anyag, amelyet az Alföldi Tudományos Intézet tárt fel, ill. az egyetem Embertani Intézete, az teljes egészében az egyetem Embertani Intézetében tárolódott. A párizsi békeszerződés értelmében a magyar impérium alatt elhozott kulturális javakat vissza kellett adni, amelyet az 1954—57-ig tartó tárgyalások során a két kormány rendezett, ill. aláírt. Az átadás egyik feltétele volt a publikálási jog biztosítása. így került sor a bükkszállási anyag antropológiai részének publikálására, amelyet Bartucz Lajos végzett : Die anthropologischen Merkmale der Bevölkerung aus der Umgebung von Zombor (Sombor) im XV—

XVII. Jahrhundert — Acta Univ. Sei. Bud. de Lor. Eötvös nom. Sec. Biol. 3. 23—48. (1960). Lektori véleményemben kifogásoltam, hogy a füles gombokat Árpád-korinak minősítette Bartucz Lajos, de sikerült meggyőznöm, hogy bár formában hasonlók, de a bükkszállásiak a XVII. sz.-ból származnak. Az antropológiai vizsgálat eredményei alapján Bartucz L. dináriaknak határozta meg a csontvázakat, és igen koraira datálta a temető kezdetét. 197