A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Lőrinczy Gábor: Középkori téglaégető kemencék Csongrádról és Békéscsabáról

Csongrádot Csépával összekötő mezei út műúttá való átépítése közben bukkantak. Az út melletti árok vonalába eső kemencét Csallány Gábor feltárása és fotózása után a további munkálatok megsemmisítették.

5 (2. kép a. és b.) Csallány az általa feltárt kemencéket középkori fűtőalkalmatosságnak határozta meg.

6 Csallány Dezső és Párducz Mihály a visszatemetett kemencét, vagy egy újabbat akart 1959 őszén feltárni. A néhány napos szondázó ásatás azonban eredménytelennek bizonyult, mivel néhány szórványos szarmata kerámiatöredéken kívül mást nem találtak. Csallány Dezsővel ellentétben, aki a kemencék készítését és használatát a hun kor idejére tételezte fel, Párducz Mihály középkori fűtőkemencének tartotta a csak Csallány Gábor által készített fényképfelvételekről ismert objektumokat.

7 A B. Nagy Katalin hódmezővásárhelyi régész által 1964-ben végzett szondázó ásatáson is csak néhány szórvány római-kori lelet került elő.

8 A területről legújabban az elmúlt években folytatott régészeti terepbejárás során kerültek elő leletek. A két folyó által közrefogott, több négyzetkilométernyi határból három lelőhelyen mindössze 5 darab szarmata és Árpád-kori cseréptöredék került elő.

9 Az említett terepbejárás során a Várháton, 1986 őszén egy agyagnyerő gödör oldalfalában vörös elszíneződésre figyelt fel Pölös Andrea, Kertész Róbert régészhallgató és Rózsa Gábor földmérő mérnök, a megyei múzeumi szervezet munkatársa.

10 Ezt követő közös terepbejárásunk során megállapíthattuk — ismerve a szentesi Koszta József Múzeum adattárában őrzött Csallányféle fényképeket —• hogy a gödörfalban látható vörösre égett objektum azokhoz hasonlónak a része lehet, amelyeket Csallány Gábor tárt fel. Az előkerült objektum feltárását a megsemmisülés veszélye mellett egyéb okok is indokolták. A Csallány által feltárt kemencéhez hasonló azóta sem került elő. így használatára és készítési idejére vonatkozóan csak egy újabb kemence feltárása és több szempontú vizsgálata adhatott választ. Ugyanakkor az objektum, egyedisége és előkerülési helye alapján több — nagyrészt megalapozatlan — hipotézis és teória kiindulópontjává vált.

11 A csongrád-várháti kemence Ä lelőhely az északkelet—-délnyugati fekvésű, megnyúlt háromszög alakú dombhátat nagyjából észak—déli irányban átszelő műút nyugati oldalánál helyezkedik el. Az 1987. augusztus első hetében lefolytatott egyhetes leletmentő ásatás során egy 6x3 méteres szelvényt nyitottunk az agyagnyerő gödör oldalánál. (3. ábra) A kemence letapasztott és keményre égett égetőfelülete a mai felszíntől 20 cm mélyen került elő. Az agyagba vájt 400 cm hosszú és 180 cm széles kemence égetőfelületét hosszában három, 370 cm hosszú és 13—15 cm széles légjárat tagolta. Ezeket a járatokat középen egy ,,X" alakú, 13—15 cm széles és ugyanolyan mély vájattal kötötték össze, amely feltehetően az egyenletesebb hőelosztást segíthette elő. Az égetőfelület hosz5 TARI LÁSZLÓ 1979. 199. 6 CSALLÁNY GÁBOR az előkerült és általa feltárt kemencékről 4 darab fényképen kívül semilyen írásos vagy rajzos dokumentációt nem készített. Az objektumról alkotott véleményét az üveglemezeket tartalmazó borítékra írta rá. Az üveglemezek a szentesi Koszta József Múzeum Adattárában találhatók az R 4290—93 sz. alatt. 7 CSALLÁNY DEZSŐ 1961. 28—9., PÁRDUCZ MIHÁLY véleménye: MFM. Adattár 380—76. 8 TARI LÁSZLÓ 1979. 202—205. 9 A területet bejáró Pölös Andrea régészhallgató szíves szóbeli közlése, melyet ezúton is köszönök. 10 Mindkettőjüknek köszönöm hogy felhívták figyelmemet az előkerült objektumra. 11 CS\LLÁNY DEZSŐ 1961., TARI LÁSZLÓ 1979., Az ásatást a városi tanács anyagi támogatása tette lehetővé. 162