A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Vályi Katalin: Külső kemencék Szer Árpád-kori településén

rozó szerepet sem tulajdoníthatunk nekik. De ugyanakkor arra nézve sincs perdöntő bizonyítékunk, hogy a legelső megtelepedőkhöz köthessük megépítésüket. így a szeri téglakemencék eredetét továbbra is nyitott kérdésnek tartjuk. Felvetjük, hogy a kora középkori magyarság a keletről hozott építési hagyományok, pontosabban egy megszerzett készség (ismeret) birtokában lehetett képes adaptálni egy (egyenlőre ismeretlen területről érkező) új építési módot. Talán nem tévedünk, ha a megtelepedő magyarságot itt érő új impulzusok sorában e kérdésben elsősorban a bizánci építészet hatására gondolunk. A legkorábbi templomhoz köthető több megfigyelés is, melyek arra utalhatnak, hogy különösen itt az Alföld délkeleti területén indokolt a görög térítés hatásával számolnunk

26

. 10. kép. A 10. sz. kemence Szerkezet és funkció Végül a szeri külső kemencék funkciójával kapcsolatban szeretnénk még néhány gondolatot felvázolni. Méri István az Árpád-kori szabadban lévő kemencéket e szempontból két csoportra osztotta:

27 1. sütőkemencék: jellemzőjük a szűk szájnyílás, a gondosan tapasztott és erősen átégett sütőfelület, 2. füstölők: szájnyílásuk teljes szélességében nyitott, aljuk nincs letapasztva és az előtér folytatásaként hátrafelé lejt. 26 A feltárások során került elő bizánci eredetre utaló kőfaragvány és padlótégla is (TROGMAYER OTTÓ 1973/b. 9.), s ugyancsak bizánci hatásra utalhat az első templomperiódusok nagyméretű, téglatest alakú kváderköveinek töltött falazású technikával való építése. 27 MÉRI ISTVÁN 1963. 273—280. 151