A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Varga András: Előzetes jelentés egy szarmata telep talajszondázási vizsgálatáról (Örménykút 52.)

9. kevert talaj, jelentős hamu-feldúsulással: a réteg jellemzője az egyenletes eloszlásban jelentkező hamutartalom. Szerkezete laza, jól elkülöníthető. Színére a világos szürke jellemző. 10. kevert talaj, patics rögökkel: égetett agyag rögöcskékkel egyenletes eloszlásban hintett átdolgozott homogén réteg. 11. faszenes agyag: faszenet apró darabkákban tartalmaznak a feltárt rétegek, egyéb mikronyomok kíséretében. 12. szürke és sárga agyagkeverék: a réteg alkotóelemei a fedőrétegből és a steril agyagból tevődnek össze. Megtartották önálló tulajdonságaikat. Az átdolgozás mértéke nem érte el a homogenizálódás szintjét. 13. steril természetes altalaj: területünkön ez a réteg kötött tömör agyag. Teljes biztonsággal felismerhető, szondázásunk minden esetben ennek a rétegnek harántolásával zárult. 14. sárga iszap: ezt a réteget csak néhány esetben találtuk meg. Eredeti előfordulása feltehetőleg a sárga steril agyag alatt található meg. A 10 m-es sűrítést a VII, VIII, XII, XIII, II, VI mezőknél végeztem el. A rétegsor alapján pozitív fúrások környezetében ennél kisebb távolságú pontokat is szondáztunk. Az I. és „A" mezőt kontrollként fúrtuk meg 5X5 m-es hálóban. Az „A" mezőben végzett 44 fúrás negatívnak bizonyult régészeti szempontból. Az I. mező DK-i sarkában még tapasztaltunk telepjelenségeket, de ÉNY-i irányba haladva ezek megszűntek. A szondázás értékelése A terepen végzett fúrások eredményeként a pontokban talált rétegsorokból alkalmas módon horizontális és vertikális metszetek szerkeszthetők. A fúrásokból egy pontra jellemző konkrét rétegsort ismerünk meg. Elméleti úton a szomszédos fúrási pontok közti területre kivetítve (vonal- ill. felületmenti metszetekkel) ábrázoljuk a rétegződést : ezzel a módszerrel nagy valószínűséggel reprezentáljuk a valós talajszerkezetet. A vertikális metszetrajzok többféle felbontással készülhetnek. Az áttekintő metszeteken a kultúrrétegeket homogénnek tekintjük és mellette csak a három természetes telepítésű (fedő-, átmeneti és altalaj) részt ábrázoljuk. (2—3. ábra) Részletrajzokon a teljes feltárt rétegsort ábrázoljuk. (4—6. ábra) A fúrási pontok hálós rendszerű kijelölése esetén lehetőség nyílik különböző mélységszintek horizontális metszetének megszerkesztésére is. Örménykút 52. lelőhelyen ezt a VII. mezőn végeztem el. A kiemelt terület tekinthető a telep centrumának : több objektumot is találtunk, melyek kiterjedését pontsűrítéssel igyekeztünk meghatározni. Az objektumok konkrét felismerése a szondázási eredmények alapján csak hozzávetőlegesen lehetséges. Amennyiben ásatás során olyan rétegsorok kerülnek feltárásra, melyek etalonként használhatók, a meghatározás nagy mértékben pontosítható. 57 db fúrás figyelembevételével hat mélységszinten szerkesztettem meg a különböző rétegek horizontális elhelyezkedését. (7—11. ábra) A horizontális és vertikális rekonstrukciók segítségével a telepjelenségek térbeli elhelyezkedésére kapunk irányadó információkat. 120