A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Varga András: Előzetes jelentés egy szarmata telep talajszondázási vizsgálatáról (Örménykút 52.)

A talajszondázás mint módszer leírása A talaj szondázással — fúrással — a következő kérdésekre vártunk feleletet: — mekkora a telep kiterjedése — milyen vastag a kultúrréteg — a telepen belüli objektumok meghatározhatósága — optimális ásatási szelvények helyeinek kijelölése — környezet-rekonstrukciós adatok. Ezeknek a feladatoknak csak akkor tudunk eleget tenni, ha biztosított a fúrás néhány technikai feltétele. Leglényegesebbnek a talajminták keveredés nélküli felszínre hozását tartom. Jelentősen csökkentené a fúrások alapján megszerkesztett rétegszelvények pontosságát, ha az egyes — akár csak néhány cm vastagságú — rétegek eredeti helyzetét nem tudnánk pontosan meghatározni. A berendezés fordulatszámának és a spirálfúró menetemelkedésének kialakítása lehetővé teszi a fenti feltételek kielégítését. A percenkénti cca. 45 fordulat és a 40 cm átmérőjű fúró 40 mm-es menetemelkedése mellett az egy lépésben száz centiméteres hosszban felszínre hozott minta hűen tükrözi a rétegek valós elhelyezkedését. A motoros lehajtással rövid idő alatt nagyobb mennyiségű szondázást tudunk elvégezni. A szondázás előkészítése A terület részletes geodéziai felmérését követően a szondázási hálózat kitűzésére kerül sor. Telep előkutatása esetén a lelőhelyet egy háló sarokpontjaiban fúrjuk meg. Az oldalak hosszára tapasztalati úton az 5—10 m adódott a legmegfelelőbbnek, természetesen a helyi sajátosságok figyelembevételével ez sűríthető. Az eddigiek alapján az 1 m-es távolság jelenti a határt. Ennél sűrűbben nem érdemes fúrni, mert a kapott újabb információk minősége már nincs arányban a ráfordított munka mennyiségével. A pontok kitűzését több lépésben végzem. Örménykút 52 esetében az alapot 50X50 m-es négyzetek rögzítése jelentette. Az így lefedett terület 57 500 m

2 volt. Fontos, hogy a rendszert a későbbi, akár évek múlva történő, pontos rekonstruálhatóság miatt a környezetéhez viszonyítva rögzítsük. Ez történhet fixpontok — betonkövek — telepítésével, illetve hosszabb időn keresztül meglévő tereptárgyakhoz — tanya, út, vasút — történő bekötéssel. Mivel lelőhelyeink döntő hányada mezőgazdaságilag művelés alatt lévő területen fekszik, indokolt mindkét módszer alkalmazása. A teljes szondázás tükrében 1625 m

2-en 5X5 m-es, 15 000m

2-en 10X10 m-es, 36 000m

2-es 25X25 m-es hálót tűztünk ki. (1. ábra) Néhány területen 5 m-nél kisebb sűrítésre is sor került. A szondázás kivitelezése A geodéziai munkákat követően sorra kerülhet a fúrások elvégzése, amely két fő mozzanatra bontható : — a fúrás, mintavétel elvégzése — a minták helyszíni értékelése. A fúrás leglényegesebb technikai részét már a minták zavartalanságának biztosításakor említettem, ezzel most bővebben nem foglalkozom. Ahhoz, hogy hiteles képet nyerjünk a lelőhely régészetileg értékelhető rétegtani 118