A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Kőhegyi Mihály–Vörös Gabriella: 3–4. századi temető és 4–5. századi település Szeged–Algyőn

Többségük téglalap alakú, oldalaik 270—420 cm-esek, a rövidebb és hosszabb oldalak eltérése 100 cm körüli. Kivételes a Jánosszállás-Katonaparton feltárt 300 X X 900 cm-es

33 valamint a Vác-Kavicsbányában talált 200X500 cm-es

34 feltűnően hosszú házak. Néhány olyan lelőhelyet is ismerünk, ahol négyzetes alakú építmények fordulnak elő. A sándorfalva-eperjesi hunkori házak alapján tudjuk, hogy a két különböző alaprajzhoz más-más tetőszerkezeti megoldás társul.

35 A négyzetes házaknál középen egyetlen cölöplyukat találtunk, itt az építmény sátortetős lehetett. A téglalap alakú házak rövidebb oldalainak felezőpontjában álltak a cölöpök, melyek a szelement tartották, így ezek a házak nyeregtetősek voltak. Nyeregtetős volt a mohácsi hunkori ház,

36 és a leírás alapján a biharkeresztesi is.

37 A tiszaeszlári III—

IV. századi telepen a házak sarkaiban találták meg a cölöplyukakat. Az ásató szerint itt esetleg a sarkokban álló ágasokra fektetett koszorúfák segítségével oldották meg azok lefedését.

38 A Hódmezővásárhely-Solt Páléban feltárt egyik házat is hasonlóképpen rekonstruálta Párducz Mihály.

39 Az algyői házban nem találtunk cölöplyukakat. Nem voltak cölöplyukak a tiszaeszlári 9. és 13. házakban,

40 a Gyoma-Őzeden

41 és az Ózdon

42 feltártak némelyikében sem. Kézenfekvő az a megoldás, hogy ilyen esetekben a cölöplyukakat a házon kívülre ásták,

43 a ház földbe mélyített padlójánál jóval sekélyebbre. Nyomukat a felszín erős kopása miatt nem is találhatjuk meg. Az ilyen jellegű épületek rekonstrukciós megoldásait az ózdi telep házai alapján készítették el. Hasonló szerkezetű lehetett az algyői ház is.

44 A ház padlóján semmilyen tüzelési nyomot nem találtunk. A mohácsi és a tiszaeszlári 9. házban sem volt a tűzhelynek nyoma. A Sándorfalván feltárt kilenc ház közül is csak egyben figyelhettük meg gyenge égésnyomokat. A szarmata telepeken általános a szabadtéri kemence, amit néha elhagyott házak oldalába,

45 vagy bányagödrök falába vájva alakítottak ki, mint pl. az algyői kemencét is. (29. a—

с kép). A főzést nem a házakban, hanem a szabadtéri kemencékbe végezhették.

46 A telepen feltárt füstölő a szarmatakori ételkonzerválás elsőnek feltárt bizonyítéka. (28. a—b. képek.) A munkagödörből működtették a szabadtéri kemencét, és a füstölő tüzelőhelyét is. A hosszú kürtőn közlekedő füst, a füstölő veremig lehűlt, így kiválóan alkalmas volt a konzerválásra. A kürtő egyenletesen juttatta a füstöt a verembe, és a gyúlékony anyaggal befedett, élelemmel teli verem is biztonságban lehetett. Az algyői telep napvilágra kerülése óta már több dél-alföldi lelőhelyen előkerült hasonló, vagy ugyanilyen szerkezetű füstölő. Nagymágocs-Pap tanyán a telep legszélén helyezkedett el, közvetlenül a Mágocs-ér magaspartján. Valószínű, hogy 33 BÁLINT CSANÁD 1970. 44. 34 TETTAMANTI SAROLTA 1974. 61—62. 35 VÖRÖS GABRIELLA 1983. 143. 24. grafikai melléklet. 36 PÁRDUCZ MIHÁLY 1949. 1—2. kép. 37 M. NEPPER IBOLYA 1982. 135. 16—18. kép; 7. rajz. 38 KOVALOVSZKI JÚLIA 1980. 25. 39 PÁRDUCZ MIHÁLY 1938. 97. 4b. 40 KOVALOVSZKI JÚLIA 1980. 9. ház: 21. 12. rajz; 13. ház: 22. 13. rajz. 41 SZŐKE BÉLA MIKLÓS 1980. 54—55. 42 PÁRDUCZ MIHÁLY—KOREK JÓZSEF 1959. XII. Taf. 2—3; 5. 43 KOVALOVSZKI JÚLIA 1980. 25. Lásd továbbá a 75. jegyzetét! 44 L. VARGHA 1959. 202. Abb. 7—8. 45 A legjobb példa: KOVALOVSZKI JÚLIA 1980. 18. 9. rajz: 3. ház; 19. 10. rajz: 5. ház; 20. 11. rajz: 6. ház. 46 A mindezidáig legépebben megmaradt szabadtéri kemence a Hódmezővásárhely-Franczisti téglagyárban került elő. PÁRDUCZ MIHÁLY 1937a. 79. 1—2. kép. 106