A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Természettudomány - Horváth Ágnes: Hidrobiológiai vizsgálatok a kelebiai halastavakon

Hidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon HORVÁTH ÁGNES (Budapest) A kelebiai halastavak zooplanktonjára vonatkozó irodalmi adatot nem találtam. Általában a hazai halastavak hidrobiológiái viszonyaira vonatkozó vizsgálatok száma viszonylag kevés. Ezért indokoltnak tartottam a tavak hidrobiológiái vizsgálatát. Három évig tartó megfigyeléseim során (1981—84) tanulmányoztam a tavak zooplanktonját (Rotoria, Entomostraca), de figyelemmel kísértem az idó'szakonként szembetűnően jelentkező' algaprodukciót is (vízvirágzást okozó fajok). A kelebiai halastavak leírása Kelebia (Bács-Kiskun megye) községtó'l K-re helyezkedik el a kelebiai halastavak gyűjtőnévvel jelölt ÉNY—DK irányú tósorozat (1. ábra). A kelebiai halastavak alapvető' természeti adottságai hasonlóak a közeli kunfehértói Fehértóéval. A tavak medrét képezó' ÉNY—DK-i csapású, deflációs eredetű (Andó 1975) mélyedés félig kötött talajú homokbuckák között fekszik. Mint a többi Duna—Tisza közi szikes tó, a kelebiai tavak is gazdaságilag nem hasznosított, idó'szakos állóvizek voltak. A Duna—Tisza közi belvízrendezés eló'tt területük nagyobb volt a jelenleginél. Nagy vizenyős, zsombékos terület csatlakozott hozzájuk, melyet a lecsapolás után mezőgazdasági termelésbe vontak. Á tavak ÉNY-i partját keskeny makrovegetáció övezi, amelyet nád (Phagmites communis Trin.), sás- (Cyperaceae) és gyékény- (Typhaceae) fajok alkotnak. A többi oldalról legelő határolja. A tavakat 1931 óta halastóként hasznosítják. A természetes medret keresztgátakkal zárták le, melyekre leeresztő, ill. lecsapoló zsilipeket építettek. A tavak tehát öszszefüggő rendszert alkotnak. A csatornarendezés az 1960-as években kezdődött és jelenleg is tart. A csatornák szerepe a belvíz levezetése, melyet a tavak feltöltésére is használnak a ráépített duzzasztókkal. A legnagyobb csatorna a Körös-éri-főcsatorna, amely Kiskunhalas, Tompa, Kunfehértó belvizének egy részét vezeti le és Jugoszlávia területén a Tiszába ömlik. ( 1. ábra). A halastavak ma a kelebiai „Rákóczi Csillaga" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tulajdonában vannak. Jelenleg a tórendszer 7 egységből áll (1. ábra), melyek területe a következő: 497