A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Irodalomtörténet - Demeter Júlia: Dugonics András „A fazék” című iskoladrámája
Demeter Júlia 1986 Versek Dugonics András kéziratos drámáihoz. In.: Tanárképzés és tudomány. Bp. 349— 363. Dió si Géza 1939 Dugonics András ismeretlen kéziratgyűjteménye. In.: A kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi róm. kat. Dugonics András Gimnázium évkönyve 1938/39. Szeged, 39—45. Kolozsvári János 1938 Magyar piarista iskoladrámák. Pécs Lugosi Döme 1929 A piaristák szegedi színjátékai. Itk 216—224., 328—333. Prônai Antal 1903 Dugonics András életrajza. Bp. Tési Edit 1948 Plautus Magyarországon. Bp. Kéziratok DUGONICS András: 1. De vera Christiana pietata... Szeged, 1762. 2. Exercitatio Comico — Academica Qua vitám, Resque Gestas Josephi Aegyptiaci. Szeged, 1762. Mindkettő a Piarista Rend Központi Levéltárában, Budapesten. Jelzetük: For. 8' fol. 77. V. 148. 3. Menekmus. Vác, 1766. OSzK Kézirattára Fol. Hung. 10. 4. Menekmus. Pest, 1807. OSzK Kézirattára Quart. Hung. 44. 5. Cím nélküli drámakézirat [A fazék] a szegedi Somogyi-könyvtár Dugonics-kolligátumában 6. Magyar Köz-mondások, egybe-szedte, rendre-osztotta, 's meg-világosította Dugonics András Királyi Oktató. 1800—1801. OSzK Kézirattára Quart. Hung. 258/1— III. Summája e' Játéknak ez : egy Néánder névő olasz országi fő ember, mint koros voltának, mind pediglen hazájának szokása ellen az Ő fiát a' telhetetlen fösvénységtől idegeníteni és kegyes adakozásra tanitani igyekezet, végbe-is vette. 5 ELSŐ SZAKASZTBAN ELSŐ KI-NYILÁS A' Beszélgető személyek: Szűk markú Fülöp, Sohonnai Peti, ennek szolgája, László, Györg, István. SZŰKMARKÚ FÜLÖP Tapasztaltam már hogy a' pénz mostani időben 10 keze 's lába légyen mindennek, attól fiigjön minden, 's mindenek az által végezödgyenek... mert még hatomon házomat, 's kebelemben szobámat hordoztam, még tsak azt vizsgáltam, hogy hol füstölög a' konyha, még az atyám a' gazdaságát reám nem bizta, meg izzadásommal keresett ezüstöm és aranyom senki 15 szemében nem tűnt, mindenek szájában haszontalan hirü ember voltam, mindenektől el hagyattattam, még tsak az Urak kuktái se méltóztattak vélem bárátkozni és a'mit szégenlek ki mondani még az ebekis nem más házok sarkaira hanem reám emelték az úton a' lábokat, miólta pediglen az erszényem daga1—4. [A Summa áthúzva a margón.] 11. végyezödgyenek 17—19. és ...lábokat [betoldva margón.] 436