A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Féja Géza és a Szegedi Fiatalok

dány a munkából). S akkor sem tévedhetünk nagyot, ha azt állítjuk, e makói riportúton is Erdei Ferenc, tehát egy „szegedi fiatal", kalauzolta a vendéget. Valamikor ekkor — május második felében — Féja eljutott Hódmezővásárhelyre is. S bár riportjában, amely május 27-én jelent meg a Magyarországban, Péczely Attilát, ezt a missziót teljesítő', folklór-gyűjtő orvost emlegeti, éppen az ő személye igazolja, hogy e vásárhelyi út mögött is Budayék állottak : Péczely Attilával ugyanis ekkoriban szoros kapcsolata volt a Szegedi Fiataloknak. Az 1934. évi — 1934 elején megjelent — Szegedi Kis Kalendárium népdal anyagát pl. Péczely gyűjtötte s rendezte sajtó alá. (Kapcsolatukat dokumentáló levelei fönnmaradtak Buday fiatalkori iratanyagában.) A vásárhelyi riport címe: Atlantisz a homok alatt. 5 Júniusban Buday és Féja fontos alkalomból találkozott. Június 4. és 11. között mindketten részt vettek a margitszigeti íróhéten, amelyet az IGE rendezett ugyan, de egy szokványos írótalálkozónál több, a népi írók mozgalommá szerveződésének lett fontos állomása. Hogy itt, a Margitszigeten egy irányzat megszervezó'dése várható, már Kodolányi János május 27-i cikke

60 jelzi : „Most itt állunk a harmadik íróhét küszöbén. Az idén a Margitszigetet választottuk ki a nagy találkozóra, amikor Erdélyből, a Kárpátok aljáról is eljönnek a magyar nyelv művészei, hogy megbeszéljék közérdekű kérdéseiket. Az idén már Ugrón Gábor vezetésével dolgozik az Ige, s Ugront olyan férfiak veszik körül az íróhét előadói között, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre és Zilahy Lajos társelnökök, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Rédey Tivadar, Bodor Aladár, Balassa József és még sokan mások, az idősebb és ifjabb nemzedékből. Itt lesz Erdély úgyszólván teljes számban a kitűnő Ligeti Ernővel, itt lesz a Felvidék élén Szent-Ivány Józseffel, e nagyszerű irodalomszervezővel és íróval, itt lesz Debrecenből Juhász Géza, Szegedről Buday György, Szombathelyről Bárdosi Németh János és még sokan mások." Majd: „Ugrón Gábor, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Zilahy Lajos rajzolják fel az írók feladatait és kötelességeit, a követendő utakat."

61 A megnyitás előestéjén pedig maga Féja is cikket írt A kétféle magyarság címmel

62

, s ebben jó érzékkel megfogalmazta az eszmetörténeti helyzetet. Abból indult ki, hogy „egy nagy szakadék, egy nagy ellentét osztja két csoportra az egész magyarságot. Ez az ellentét sajtóban, politikában, irodalomban, közéletben és a magánélet drámáiban folytonosan kiújul, mint egy bujkáló, lappangó kór fenyegető sebe." Az ellentét, a szakadék okát pedig a „magyar nép", a parasztság elfogadhatatlan helyzetében látta. „A magyar nép lelkében — írta — egy irtózatos tiltakozás él ma. Ez a tiltakozás nem bír határozott politikai elvvé, politikai célkitűzésekké érni, mert a magyar nép politikai előretörését gróf Bethlen István rendszere végképpen megakasztotta. Más utakra tért tehát ez a tiltakozás s kétségbeejtő érzések kezdenek tépni, ha van szemünk és ha végig merjük hordozni szemünket ezen az úton. Embertorzító szekták, ugarnak hagyott fekete földek, parasztöngyilkosságok, proletársorsba süllyedt arcok, halálbanyugvás s az élet, az emberi életszínvonal teljes megvetése a mérföldkő rajta. És van egy magyar réteg politikában, sajtóban és irodalomban, mely úgy szól róluk, mintha csupán apró szeplők lennének egy nagy egészség ragyogásán. [...] Éppen olyan vak ez a magyarság, mint 1867 után volt, mint 1910-ben, vagy 192060 Kodolányi János: íróhét, könyvhét. Szabadság, 1934. máj. 27. 1—2. 61 Uo. 62 Féja Géza: A kétféle magyarság. Szabadság, 1934. jún. 3. 417