A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Történettudomány - Marosvári Attila: Szakmunkásképzés Makón 1956 és 1975 között
A tanműhelyi képzésben részesülő vasipari tanulók központi oktatási-termelési terv alapján termelőmunkát végeztek. Az intézet fő gyártmánya ezekben az években az FP—13 típusú asztali fúrógép volt, amelyből évi 100 darab exportra került. 46 Ezenkívül önálló intézeti munkaként párhuzamos satukat állítottak elő, továbbá több üzem (így pl. a BMG, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, a Hódmezővásárhelyi Javító Vállalat) megbízásából különféle bérmunkát végeztek. 47 Az intézet tanműhelyi ellátottsága jó volt. 1961-ben 15 műhellyel rendelkeztek, ezek nagyobb része ekkor még az iskolaépületben volt. 1968-ban 17, 1969-ben pedig már 19 tanműhelyben folyt az oktatás, ebből a külső telepen 7 olyan nagy szerelőcsarnok volt, ahol egyszerre két 12—15 fős csoportot lehetett foglalkoztatni. 48 A gyakorlati oktatás hatékonyságának növelése és a teljesítményképes szaktudás elsajátíttatása érdekében a hatvanas évek közepétől különféle szakosított munkahelyeket és szakműhelyeket hoztak létre. ,,A szakosított munkahelyeknek három alapvető problémát kell megoldania — írta Benke Zoltán A mezőgazdasági gyakorlati képzés korszerűsítéséről című írásában —: 1. Adjon módot az ismertetett anyaggal kapcsolatos szerkezeti részek működésének, szerelésének, hibalehetőségeinek megismerésére. 2. Biztosítsa az első pontban megállapított hibák kiküszöbölésének lehetőségét, rendelkezzen olyan speciális szerszámokkal és eszközökkel, ami a munkafeladat elvégzéséhez a legcélravezetőbb. 3. Rendelkezzen azokkal a szükséges ellenőrző eszközökkel, mérőberendezésekkel, vagy egyéb műszerekkel, amelyek a munka szakszerű ellenőrzéséhez szükségesek. A berendezések lehetőleg olyanok legyenek, hogy az összeszerelt egységet a tényleges munkaviszonyokhoz hasonló körülmények között, tehát szinte üzemszerűen lehessen kipróbálni. Ez a hármas tagozódás biztosítja a tanulók számára a megismerés folyamatának teljességét, fejleszti önálló gondolkodását, munkájának ellenőrzési lehetőségével mélyebb bevésést tesz lehetővé és így tudása alaposabb és biztosabb." 49 A hatvanas évek végére — a fönti szempontok figyelembevételével — lényegében létrejött a makói iskolában a gyakorlati oktatás céljait szolgáló szakosított műhelyek rendszere. Míg 1963-ban csupán 3 szakkabinettel rendelkezett az iskola (mérő, elektromos, diesel), addig 1968-ra számuk 11-re emelkedett. 50 A szakosított műhelyek létrehozásával párhuzamosan az elméleti oktatás eredményesebbé tételét biztosító kabinetrendszer is kiépült. 51 A kabinetrendszerű oktatás több előnnyel is járt. A tanterem melletti szertárakban — tematikus csoportosításban — mindenkor rendelkezésre álltak azok a szemléltető eszközök, amelyekre a tanítás során szükség lehetett. A kabinetek az oktatott szaktárgy igényei szerint kerültek kialakításra. Nem kevés jelentőséggel bírt az a változás is, hogy minden tanteremnek külön tanárfelelőse volt. „Az illető szaktanárok között egészséges versenyszellem alakult ki annak érdekében, hogy az illető szaktanterme minden szempontból megfeleljen a követelményeknek" — hangsúlyozta egy 1968-as igazgatói jelentés. 52 46 CSMH. 1966. jún. 1. 3. 47 601. irattár. 722/1960., 106—10/1964., 106—13/1964., 136/1968. 48 601. irattár. 468/1961., 600/1966., 136—10/1968., 164—4/1969. 49 Szakmunkásnevelés, 1965/5. 18—19. A cikk eredeti kéziratát lásd: 601. irattár. 76—37/1964. 80 Benke Zoltán 1963. 23—25. 601. irattár. 123—4/1968. 61 601. irattár 123—4/1968., 452—1/1970., CSMH. 1968. márc. 15. 2. 62 601. irattár. 64—2/1968. 355
